Pickwick menta teát iszom mostanában,

és a filter cérnájának a végén lévő papíron tök vicces, beszélgetésindító kérdések vannak. Hollandul, de hát mire van a DeepL, ha nem erre? 

A mai kérdés: Hogyan néz ki a ruhatárad? (Hoe ziet jouw kledingkast eruit?)

A ruhatáram (mármint a szekrényem) rendezett, de dugig van. Ennek az az oka, hogy hordhatatlanságig viselem a ruháimat. Van a konferencia-szint, a munkábajárós-szint, a mackó-szint (otthonra, sportolni), a kertimunka-szint és csak aztán a kuka. Néha lelki erőt veszek magamon, és kiselejtezem azokat a ruhákat, amiket sose veszek fel, de még sajnálom kidobni (azaz megrekedtek valamelyik szinten), ezek ilyenkor vagy ruhakonténerbe, vagy szeretetszolgálatnak mennek. 

Ha ruhák jellemzése érdekli a Pickwick PR-csapatát, akkor azt kell mondjam, kényelem és praktikum mindenek előtt, már amennyire ez irodai környezetben lehetséges. "Közönség" elé is ki kell állnom időnként, szóval kényelmes-elegáns-visszafogott. Most a pulóvereim 75,3%-a denevér stílusú (nem tudom, mi a hivatalos megnevezés, Zebuval mi így hivatkozunk rá, közben megtaláltam, hogy a hivatalos terminológia denevérujjú). Kb ilyenek:

   

Amúgy én a rétegesen (túl)öltözködés magyarországi nagykövete is lehetnék, mert nagyon komolyan tudom venni: atléta, póló, pulcsi, és ha kell, erre simán veszek mellényt vagy kardigánt, mert időnként még az van a fejemben, hogy 49 kiló vagyok és mindenhova gyalog kell mennem. (Pedig már vágó súlyban vagyok - 54 kilóval - és otthon dolgozom). 

Farmerem épp egy totál kopott Lewis van, meg egy csomó színes vászonnadrág, mert ebből találtam jó szabásút. Ja, meg néha szoknyát is veszek fel vastag harisnyával. 

Hát, divattippeket ne tőlem kérjetek, mert nem érdekel az iparág, nem is értek hozzá, és nagyjából ez minden, amit a ruhákról mondani tudok.