A meghitt pillanat,

mikor a laborban egymásra mosolygunk egy vadidegen lánnyal, mert mindketten kaka-mintát adunk le...

Amúgy szerintem már kutya bajom, de hát ha ki kell vizsgálni, ki kell vizsgálni. Két kiló lement rólam, így megint ötven kilósan nyomulok :(  

w.m.

És mivel tök nyugtalanul ébredtem, és egész délelőtt olyan voltam, mint egy zombi, de most nem a betegség miatt, amiből amúgy már meggyógyultam, hanem mert ő járt a fejemben egész délelőtt, ezért most ki kell írnom magamból, hogy lenyugodjak végre a picsába, hogy

nem tudom, hogy a lovakat lelövik-e - remélem igen, mert ő is egy ló miatt halott,

aztán eszembe jut, hogy ő nem akarná, hogy lelőjék a lovat, meg az idézet igazából "a buzikat lelövik, ugye". Ő meg már halott, úgyhogy lőhetjük....