dolgozni kellene, de nincs kedvem, pedig lenne mit.
Inkább megrendelem Lujzának az új poharát, mert a hiper-szuper-modern-menő szívószálas verzióval befürödtem, vagyis a kis hölgy nem szereti és a cicás poharát sírja vissza (szerencsére nem szó szerint).
Ja, meg hívni kellene a háziorvost beutalóért. Jó lenne, ha kicsöngne. Nem, az nem elég! Jó lenne, ha felvennék! :)
Kipróbáltam a nagy nemzeti (n)konferenciálédán kapott libafoszöld színű kulacsom, a reggeli kávét abba öntöttem át, de egyrészt kihűlt (szóval nem hőtartós), másrészt erőteljesen fém ízű lett. De legalább jól zár, annak is örüljünk, ha alapfunkciót jól ellát valami.
Néhány gyerek (mármint igazi gyerek, nem felnőtt-gyerek, aka egyetemista) a Torony előtti téren daj-dajozik már egy órája, tegnap is így volt, kicsit most már zavar (minden "anyaaaaaa" üvöltésre önkéntelenül összerezzenek).
Lujzának tegnap vettünk téli cipőt, szép szürkét, mert továbbra is próbáljuk messzire kerülni a rózsaszínt (ma pont halvány rózsaszín harisnya és póló került a kék ruhája alá, mert azért nem a gendersemlegesség a cél, csak behányok a habos-babos tetőtöl-talpig rózsaszíntől)
Ma jön velünk Pierre átvenni Lujzát a bölcsiből, mert holnap egyedül teszi majd ugyanezt. Betanítjuk, bár a supervisor (gyk: Lujza) úgyis ott lesz, ha a gyakornokok (gyk: Pierre és Ben) bénáznának, vagy nem tudnák, mit után mit kell tenni. Meg bemutatjuk a kisgyermeknevelőknek is Pierre-t, amúgy is ő az egyik hivatalosként megjelölt rokon (mármint aki hivatalosan hazaviheti a gyermeköt).
Na, tiplizek vissza dolgozni, ami azt jelenti, hogy megnyitok egy másik ablakot a böngészőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése