2022. február 5., szombat

Mióta nincs életem,

vagyis az életem erőteljesen alárendelődik L igényeinek, azóta rákaptam a zugblogolvasásra. Erőteljesen. Egoblogokat, mivel az a kedvenc műfajom. Lehetőleg tejesen anonim bloggerektől.

Régen (tényleg régen, olyan 15-20 éve) is sok blogot olvastam, de ahogyan a való életben, úgy a blogszférában is egy sajátos szivárvány színű buborék vett körül, szóval valahogy az rögzült bennem, hogy az átlag blogger huszonéves meleg srác. Női blogokat vagy kettőt-hármat olvastam (vonal alatt majd felett K, Kékleány, Leendő szociális munkás).

Most viszont a női vonal az erősebb, persze azért, mert egy ilyen buborékba kerültem bele. Válogatás nélkül kezdtem el könyvjelzőzni az elsőre nem visszataszító blogokat. Ha rátaláltam egyre, végignéztem a linkfalat és/vagy a kommentszekciót, aztán ment a könyvjelző, újabb kommentelők vagy a követők listája…

Szóval van most itten kérem mindenféle élethelyzet és korosztály, szendvicsgeneráció, külföldön élő kisgyerekes, fiatal szingli lány ésatöbbi. Aztán akiknek megfog a stílusa, azoknál maradok. Igazán jó kikapcsolódás, miközben L rajtam alszik (még mindig testen tud a legjobban aludni, így napi legalább egyszer mellkason van, hogy ne csak 30 percet szundizzon, hanem pihenjen rendesen). 

Most azzal szórakozom, hogy szinkronba hozzam a telóm könyvjelzőit a blogom RSS feedjével. A telóm kezdi feldobni a talpát, így fontos lementeni a linkeket. 

2 megjegyzés:

  1. Irigyellek L miatt. Mondjuk az én mellkasomon is szokott aludni valaki, de az már rég nem gyerek :)

    VálaszTörlés
  2. Mindkettőnek megvan a maga szépsége. És mindkettő képes összenyálazni az ember nyakát. :D

    VálaszTörlés