több szerepe, több identitása. Gyerek, feleség, anya, testvér. Tudományos ember, filmkedvelő, futni szerető (de lustaságból nem szokó). Konzervatív liberális. Református. Európai, magyar. És még több is, nem sorolom.
Néha ezek között az identitások között lehetnek ellentmondások, értékütközések. Ugyanazt a jelenséget más sapkát viselve máshogy lát az ember. Egy ilyen témáról lesz szó: a szivárványról.
Nem friss téma, de most jutottam el odáig, hogy elkezdjem leírni róla a véleményem. Így is több részletben sikerült,s kissé kuszán, de íme:
Mint írtam, nem friss téma: őszi. A szeptemberi iskola és óvodakezdéssel egy időben olvastam több helyen szülői beszámolókat arról, hogy a szivárvány tabutéma lett. Csoportokat neveztek át, ovis jelet cseréltek le, dekorációs elemek tűntek el.
Azt gondolom, mindenki, akinek van meleg rokona, barátja és/vagy szimplán racionálisan gondolkodó, jóérzésű ember, az elborzad ettől. Az "ettől" alatt a melegek pedofíliával való összemosását, az LMBTQ emberek ellenségként való beállítását, az örökbefogadás ellehetetlenítését értem.
De ha sapkát váltok, és anyaként vagy keresztyénként nézek erre az egészre, akkor dühös leszek. Nagyon.
Mert az egésztől olyan érzésem van, mintha a szivárvány sokféle értelmezése közül az egyik győzedelmeskedne a többi felett. Mégpedig az LMBTQ szimbólum. Nem azért, mert azok a mocskos buzik agresszívan elvennék a szivárványt, mint jelképet. Hanem mert ti, szülők, pedagógusok és a keresztények lemondanak róla.
Ti komolyan odaadjátok a szivárványt? Ez komoly? Azt a szivárványt, ami az egyik legkedvesebb eleme a gyerekrajzoknak? Emlékszem, én is imádtam szivárványt rajzolni, ahogy a többi gyerek is. Mitől féltek? Hogy leszbikus lesz az ötéves kislány, akinek szivárvány mosolyog a zokniján? A csillámpónik is vessék ki maguk közül a szivárványosat? Mi lesz a következő lépés? Az óvónéni sarokba állítja azt, aki kettőnél több színt használ? Az iskolaigazgató figyelmeztetést ad egy szivárványos hajgumiért?
Már évekkel ezelőtt is frászt kaptam attól a hírtől, hogy valamelyik ovi/suli kerítését újra kellett festeni, mert egy helyi agyhalott jobbikosnak nem tetszett a színválasztás. Mert szivárványos volt. Basszus! Nem jut eszetekbe, hogy a kisgyerek számára a szivárvány az elsősorban egy vidám természeti jelenség? Másodsorban egy vidám természeti jelenség. És harmadsorban - ha hívő szülők gyereke - vallási szimbólum, Isten embereknek tett ígérete. De alapvetően... egy vidám természeti jelenség.
Erre most sorban nevezitek át az óvodai csoportokat, mintha a szivárvány valami lepra lenne? Komoly? Ennyire könnyen adjátok magatokat?
Ha holnap kitalálják a travik, hogy mostantól az ő jelképük a hal, akkor azt is odadobjátok nekik? Lecsiszoljátok az összes templomi faragványt, amin hal szerepel? Betiltjátok a horgászatot? Enni is csak a libernyákok mernek majd halat?
Milyen több ezer éves szimbólumot kukáztok még? Nem fogjátok fel, hogy ez pont az általatok annyira rettegett LMBTQ-lobbi győzelme?
Szánalmasak vagytok.
Követelem vissza a szivárványt!
És nem az LMBTQ mozgalomtól kell elvenni. Köszönik, nekik megvan a sajátjuk. Nekem a vidám gyerekrajzok szivárványa kell. A WWJD karkötők szivárványa. Mert arról mi, szülők, pedagógusok, keresztények tehetünk, ha a szivárványról csak egy dolog jut eszébe az embereknek. A mi dolgunk, hogy ne csak LMBTQ szimbólum legyen, hanem maradjon a gyerekek birodalmának is a része, vagy a vallási jelképek része is.
Vagy maradjon csupán csak egy vidám, ideológiamentes természeti jelenség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése