2025. november 6., csütörtök

Dicsekszek kicsit,

bár meglesz a böjtje:

Anyum, aki elsős-másodikos matek tanítónő volt, múltkor a gyerekfelvigyázás végén azzal fogadott, hogy Lujzával elkezdték az elsős matek munkafüzetet kitölteni, de nem merte egy idő után folytatni, mert Lujza mindent meg tudott oldani. 


De, mint írtam, meglesz még ennek a böjtje! 


Azért örülünk is. 

2025. november 5., szerda

Köszi, Magyar Állam!

Lihegte múlt hétvégén Pierre, pedig csak negyedórát dolgoztatta őt Lujza. Pierre is öregszik. Mondjuk Lujza meg egy energiabomba. Pierre mondata persze nem volt komoly. Azt lehet belátta, hogy egy gyerek elég sok meló, ők meg elég kényelmesek BenEflekttel (túl kényelmesek, néha már bosszantó amúgy, mennyire az egyszerűbb, minimális erőbedobást igénylő megoldás felé hajlanak), ennek ellenére még mindig fáj nekik, hogy nem lehet gyerekük, mert a vállalat az állam a kormány nem engedi. 

Lujzának is magyarázhattam tegnap, hogy mi az az unokatestvér, és hogy neki miért nincs (ha már testvére sincs). 

2025. november 4., kedd

A magyar nemzeti identitás megnyilvánulása,

ha Lujza sírva fakad, mikor megtudja, hogy nincs leves, csak második…. 

2025. november 3., hétfő

Számomra a hónap akkor kezdődik,

amikor megveszem az új villamosbérletet. Úgyhogy induljon a blogvember! 

2025. október 4., szombat

Reggel együtt átmentünk* a szülői hálóba Lujzával,

Zebu még félkómában ébredezett, Lujza csicsergett, majd egyszer azt suttogta, hogy nem is tudja, hogy el merjen-e mondani valamit, amire rávágtam, hogy apának és nekem bármit elmondhatsz (de közben idegeskedtem, hogy atya ég, mit fog elmesélni), de kiderült, hogy csak szégyelli bevallani, hogy a közelgő születésnapja okán mire vágyik nagyon-nagyon-nagyon. 




Egy ekkora (mutatta a vékony kis karjaival) plüss velicoraptorra.** 




* azért együtt, mert hajnalban megébredt, majd hajnal 3 és 5 között nem is tudott visszaaludni a betegség miatt, amiből már kifelé jön amúgy, mindenesetre mellette forgolódtam reggelig. 


** A ruhásszekrényemben elrejtve két hete ott figyel egy triceratopsz, egy t-rex meg egy olyan hosszúnyakú, aminek a nevét nem bírom megjegyezni. 

2025. szeptember 15., hétfő

Az ovis beszokás végül sokkal

gördülékenyebben ment, mint gondoltam, Mármint reméltem, hogy a 2 év bölcsis tapasztalat megkönnyíti majd a dolgokat, de azt nem hittem, hogy már az első hét harmadik napján Lujza azt fogja megállapítani, hogy "rájöttem, hogy az ovi jobb, mint a bölcsi". Tényleg jobban neki való: Lujza négy éves lesz ősszel, tehát már nagyban ovis korú, nem véletlen, hogy a csoportban is a "visszamaradt", nagycsoportosnak számító lányokkal barátkozik (egyébként is mindig a tőle pár évvel idősebb lányok társaságát preferálja)., őket utánozza. 

Kicsit ez "aggaszt" is minket Zebuval olyan szempontból, hogy a nagylányok jövőre iskolába mennek, nehogy Lujza kimaradjon a kortárs barátkozásból, nehogy középső csoportban magára maradjon. Tudom, hülyeség ilyenen görcsölni az ovi második hetében (ma kezdte a harmadik hetet), de azért szoktuk biztatni Lujzát, hogy a "kicsik" felé is nyisson.  

Az óvónő meglepett minket amúgy azzal, hogy szerinte Lujza kifejezetten könnyen barátkozik, nyitott, mert játszin nem ezt tapasztalom tőle, de hát ez a klasszikus "anyáékkal teljesen más személyiség a gyerek" jelenség. (Meg nyilván tudat alatti jelekkel én is visszafogom, vagy nem tudom. Mindegy, nem analizálom magam). Szóval ez optimizmusra ad okot a jövőbeli barátkozásokkal kapcsolatban is.

Az kevésbé lepett meg minket, hogy érett, önálló, ügyes: eleve van életkori előnye, van két év intézményi tapasztalata, és - mit szerénykedjek - okos is. Azt is tudjuk, hogy szereti a mesét, szóval nem csoda, hogy szájtátva hallgatja az óvónő ebéd utáni altatós meséit - aludni viszont a legritkább esetben szokott. Érdekli minden, kíváncsi, bekapcsolódik a foglalkozásokba, odafigyel - és nagyon remélem, hogy ez a tulajdonsága élethosszig kitart majd. Teljesítménykényszere persze neki is van, egyelőre ennek a pozitívuma mutatkozik meg (szófogadó, szabálykövető), cserébe mindig figyelek, hogy a próbálkozásait, törekvéseit is megdicsérjem, biztassam, akkor is, ha valami nem megy (elsőre), meg ne avatkozzak közbe, ha valami  nem megy (pl. öltözködés, építés). 

Ezen a héten lesz szülői, ha lesz energiám arról is beszámolok, biztos érdekes lesz, én készítem magam a cunamira (beszerzendő dolgok listája, szmk*-s anyuka választás, csoportpénzen való marakodás és így tovább.) Akkor derül majd ki, ki milyen foglalkozásra szeretne majd jönni. Van ingyenes hittan, meg a fizetősök: angol, néptánc, állat-asszisztált foglalkozás. Remélem, hogy lesznek józan szülők, és nem mindenki angolra akarja a háromévesét járatni, ahol heti egyszer harminc perc alatt egy nem angol anyanyelvű tanár megtanítja nekik, hogy csáklit. (Igen, rettenetesen lenézem az óvodai nyelvoktatást, feleslegesnek tartom, és ezt nyíltan vállalom). Mi a népitáncra hajunk, de ha az nem lesz, a kutyás foglalkozásnak is több értelmét látom. Csütörtökön kiderül. 




* szülői munkaközösség vezető - általában valamilyen túlbuzgó és/vagy megfelelési kényszeres és/vagy csillió szabadidővel anyuka, aki beszedi a csoportpénzt, meg megveszi az óvónőknek az ajándékot év végén, meg minden, amit kell, megrendeli a Mikulást, ugrálóvárat és így tovább. 

2025. szeptember 1., hétfő

Lujza oviban,

én itthon. Szabadságon, hogy ha kell ugrani, tudjak. 


De        nem         lesz        baj.


Lujza tapasztalt bölcsis, így kezdő ovisként van miből meríteni, csak minden rohadt új. Új gyerekek, új nénik, új csoportszoba, új wc, új udvar. Új az, hogy kell ovis zsák. Remélem, ki tudja belőle venni Malvint az alváshoz. 


A tízóraiig maradtam vele, picit nézelődtünk, játszottunk, dicsérgettem neki az óvónéniket (tényleg szimpatikusak). Vicces, hogy ugyanaz a csoportjele és a két néni neve, mint bölcsiben. 17 új gyerek van (plusz 5 nagycsoportos "maradék"). Egy asztalnál fog ülni a két kisfiúval, akik bölcsis csoporttársai voltak. 


Néha eltévesztem és az ovira bölcsiként hivatkozom. Nekem is át kell állnom. Csak nehogy a bölcsibe menjek érte ovi helyett.     


Nagyon megölelt, mikor elköszöntem tőle (már az asztalnál ült, előtte a szelet lekváros kenyér), és az autóban majdnem sírtam, de aztán nem. Hallgatóztam az utcán, hogy hallom-e a sírását, de nem hallottam, szóval remélem, tömte a fejét. 


Az óvónéni szerint a bölcsisek is szoktak sírni és ez így normális, és lesz, hogy egyszerre tizenöt gyerek fog sírni, de ők ezt tudják kezelni. 


Sok ez a 22 gyerek is, bakker, még jó, hogy Lujza már egész önálló. Remélem, lesznek majd kis barátai idővel. 


A többi gyerek nevét is próbáltam megjegyezni, de itthon jöttem rá, hogy nem jó ruha alapján beazonosítani őket (nézd, Zsófinak cuki katicás a pólója), mert holnap másikat fognak viselni. Mindegy, lesz rá három évem. 


Na, megyek dolgozni, ha már szabin vagyok. 

2025. augusztus 22., péntek

Mire végre megtanultam az összes nyomi bogárka nevét

a Bigyó és Babcában, jöhet az új kihívás: dinoszauruszok. 


Ugyanitt: a velicoraptorok kifejezetten szeretik a lekváros kenyeret és imádnak a szülői ágyon ugrálva táncolni. 


Ugyanitt2: Pierre exének voltam kénytelen képeket küldözgetni, hogy azonosítsa be a dínókat, mert az internet nem volt a barátunk, bezzeg ő egyből írta, melyik micsoda. Az én kedvencem a triceratopsz. 


Ugyanitt3:



2025. augusztus 13., szerda

Egy W is volt

 Máté autójának rendszámában, de ezt már csak felébredve tartottam rendkívül viccesnek. 

2025. augusztus 11., hétfő

Menő ez az intervallum edzés,

amibe idén nyáron belefogtam. 




(Lujza futóbiciklijére felszereltük a pedálokat.)