Történtek dolgok amúgy, például:

 - végigment az egész családon egy fosós-hányós vírus. Szerencsések vagyunk, mert ez volt Lujza első ilyen betegsége, pedig lassan 3 éves és egy évet már járt bölcsibe. Ő hamar ki is kecmergett belőle, aztán persze én is elkaptam, és mázli, hogy nem egyszerre Zebuval, mert váltva tudtunk Lujzáról gondoskodni, míg a másik szenvedett. Most már Zebu is jól van, Lujza bölcsibe is jár már. 

- nem is írtam, milyen volt az idei nyakasfalvi "káááárnevál". Ugyebár már évek óta ez inkább egy hetes programsorozat, nem "csak" egy nap, ezt kihasználva több délután is elvittük Lujzát a belvárba megtekinteni a kultúrát. Imádta. Főleg a táncosokat. Jöttek Spanyolországból showtáncosok, őket elnevezte pónilovasoknak, ők voltak a kedvence, meg egy másik spanyol tánccsoport, "a tüzesek", utóbbiakkal interaktáltunk is, ti. fellépés előtt épp vártak a kezdésre, üldögéltek a főben, Lujza pedig megbűvölve nézte az igen erős színpadi sminkjüket és a látványos, tűzcsóvákat imitáló ruhájukat. Az egyik lány és fiú észre is vette Lujzát, és mutatták neki, hogy nyugodtan nézze meg közelebbről a hacukájukat, persze kicsit noszogatni kellett Lujzát, de végül együtt közelről is megvizsgáltuk őket. Kedvesek voltak, Lujza meg nagyon bátor. Később táncolni is láttuk őket, meg persze számos más csoportot is, köztük sok olyat, amiben Lujzánál pár évvel idősebb lánykák is rázták a pompomot. Illusztrációként felül a "pónilovasok", alul "a tüzesek". 

forrás

- Azóta Lujza rendszeresen táncol otthon, felveszi a "táncos szoknyáját" (anno farsangra vettünk neki egy tüllös fekete szoknyát - mivel fekete macska volt), meg a karkötőit, be kell indítani neki "valami pónilovas zenét", ami rend szerint Lady Gaga (eredetileg Zebu választása volt, azóta Lujza is imádja, ma reggel is azt követelte, az általam korábban mindig lejátszott Lord of the Dance nem volt jó.) Ügyesen keveri a talajtorna, a néptánc és a szamba elemeit. A végén rendesen meg is hajol, teljesen profi. Kaptunk szórólapot balettiskolától, Zebulon egy hip-hop stúdiót nézett ki, én meg szeretném majd elvinni néptáncra is, aztán majd Lujza választ valamit. Most még úgyis mazsola hozzá, van 2-3 év ezen agyalni. 

- Voltak persze kiállítások is, azokat mérsékeltebb lelkesedéssel viselte Lujza. Bezzeg én imádtam a Playmobil kiállítást! A bennem élő 5 éves kislány ujjongva örvendezett, de sajnos rövidre kellett zárni, mert Lujzát annyira nem hatotta meg a dolog. 

- Ellenben az épületvetítés nagyon tetszett neki. Már önmagában az, hogy "késő estig" fennmaradhatott, meg este elmentünk a belvárba, ahol minden fel volt díszítve, szóval ez mind érdekes volt, de a fényfestés még rátett egy lapáttal. Nekem tetszett idén is. Most a városháza fenekére (hátoldalára) vetítettek, ami egy szűkebb tér, míg korábbi éveken a nagytemplom és egyetem fényfestése grandiózusabb látványt nyújtott, de szerintem ötletes volt ez is.  

- Másik vicces újdonság az Olimpiához köthető. Bár nagyon keveset megy nálunk a tv, azért a sportközvetítéseket néha mi is követtük. Lujza leginkább az atlétikai számokat szerette (nesze neked genetika: a nagyapja atletizált), meg a talajtornát. Még a foci EB miatt vettünk zászlót, azt lengette lelkes "hajrá magyarok" kurjongatások közepette, akkor is, ha épp nem volt magyar induló. Aztán valamiért beakadtak neki a franciák (talán francia-olasz kézi meccs volt), és azóta kitalálta, hogy ő francia. A legváratlanabb helyzetekben közli, hogy "zsömapellLujza", mert ezt megtanította neki az apja. Mióta Lujza rájött, hogy sokféle nyelv (ország és nép) létezik, mindet meg akarja tanulni. És mindig fel van háborodva rajta, hogy nem sugároznak éjjel-nappal "szaladást", pedig ő azt szereti nézni, meg ahogy a nénik és bácsik ugrálnak (magasugrás, rúdugrás, hármasugrás, egyre megy).