ha valaki megelőz a Hordtam az irhámat kikölcsönzésével. Szabadpolcon van, azaz szabad préda, én pedig csak holnap délelőtt jutok el a könyvtárig.
De lehet kicsit örülni is fogok. Előbb-utóbb úgyis olvasni fogom, hadd olvassa más is - állítólag így élnek örökké a költők és az írók.
a szemináriumi csoportomban kényszeresen "Csókolom, tanárnő"-vel köszönnek, mintha 80 éves lennék, kivéve egy fickót, aki az orra alatt elnyummog egy sziát, mivel egyidős velem.
Múltkor meg buszoztunk Lujzával, mire egy középiskolás-forma lány kérdezte meg tőlem, hogy leteccek-e ülni, de nemteccettem, mert úgyis ülök egész nap.
Az Elefántcsonttorony liftjében viszont teljes a káosz, mert a hallgatók (és a kollégák) sokszor nem tudnak hova tenni, szóval random kapom a sziákat és jónapotkívánokokat, egyszer még le is hölgyikéztek (sarokba hányok ettől a szótól).
Amúgy megfigyeltem, hogy három típusú liftező van:
1) köszön be- és kiszálláskor is
2) csak kiszálláskor köszön el
3) kussol simán
>Kórász, jó cica< és akkor hátha megjóvul! (sic!)"
Lujza vérbeli pedagógus, nagyon éli a Pygmalion effektust. Kérdés, hogy Kórászra (aki ha nem is a legkezesebb macska a világon - erre utal a megjóvulás iránti vágy is -, de kétség kívül nagyon okos) mennyire fog hatni a jócicázás. Tudván azt, hogy gyűlöli, ha szólítgatjuk.
Miből gondolod ezt, Kincsem?
Mert jó sokáig el tudsz számolni!
Bárcsak ezen múlna az emberi értelem.