A telepen,

megfigyelésem szerint, nagyjából három csoportba sorolhatók be az itt élők.

1) Hatvan felettiek, tiszta udvar, rendes ház, a szőlő katonás rendben, a vetemény makulátlan, a kutya Morzsi (kistestű foxi vagy hasonló). Bár malacot már nem tartanak évek óta, de a kukoricagóré még megvan. A gyümölcsfák alatt néhány  tyúk rohangál. A tulajok valamilyen szakmával végigdolgozták az életüket, a gyerekek már diplomások. Hétvégente 2-3 szép autó parkol a ház előtt, jönnek az unokák is.

2) Kisgyerekes házaspárok. Két alfaja:

2.1) Klasszikus Kádár-kocka kibővítve-felújítva. Pázsit, díszfák. Magaságyás, de inkább csak bohóckodásnak. Némi gyümölcsbokor. A kutya labrador vagy goldi. A biciklin gyerekülés. A kertben felfújható kismedence és/vagy csúszda és/vagy hinta. A tulajok középosztálybeli értelmiségiek, a gyerek majd külföldön jár egyetemre.

2.2) Lelketlen, böszmenagy újépítésű palota minimális kerttel, de medence van. Díszpázsit. Díszfák. Díszkő. Kertész. Duplagarázs, de a feljárón is mindig áll egy Audi. A redőnyök többsége lehúzva. A kutya nagy, fekete és szigorúan fajtatiszta. A tulajok újgazdag seggfejek, persze mindig van köztük elegendő normális arc ahhoz, hogy kiderüljön, az előző megjegyzés csak irigységből fakadt. A gyerekek már most nemzetközi iskolába járnak.

3) Düledező nyomor. Magas gaz. A lakók életkora mindegy is, a helyzetük kilátástalan. A gyerek HHH-s, ha kap egy makacs és elkötelezett tanárt, meg lesz a nyolc általános. 

A legszebb, hogy nem különülnek el, nincs “gazdag utca”, “szegény utca”, hanem ezek kajak egymás mellett sorakoznak.