Ültetési rend

Tegnap ültettek, kettőt. Az orvos a méhemet látva (ultrahang) csak annyit mondott, hogy "Príma!", ezt jó jelnek vettem, de nem merek olyan elbizakodott lenni, mint előző alkalommal. Minden esetre az agyam már meg van róla győződve, hogy terhes vagyok, mert olyan kívánós lettem, mint a fene, ami szimpla baromság, mert annak még később kell jelentkezne. Nem baj, állítólag egy csomó minden fejben dől el, legyen így, akkor tuti összejön. A gyógyszerezés azóta még durvább. 

Zebulon úgy bánik velem, mintha egy porcelán bonobó lennék (ne kérdezzétek, csak fogadjátok el), még mutogatta is, hogy milyen óvatosan kellene engem - a porcelán bonobót - rakosgatni egyik helyről a másikra. A porcelán-bonobóság legjobb része a bogyós gyümölcsökből álló tízórai (november közepén), az új hobbim a málna ízűt büfögés. Ma még fetrengek, holnap is ez vár rám, Zebu leszidott, amiért megnéztem a munkahelyi e-maileket, pedig egész szórakoztató káosz kezd kibontakozni. (Addig szórakoztató, amíg nincs rám kiosztott feladat és csak rajta vagyok a kör-emailen.) 

Hétfőtől home office, szigorúan leszarom üzemmódban, ami az én esetemben külön kihívás, még beültetéskor is rám szólt a nővér, hogy ugyan lazítsam már el a lábam, ne feszítsem. Ja, jó. Szóval biztos menni fog. :D Azért a nagy adag magnézium biztos rásegít, mert a kábszi, amitől kissé kába vagyok folyamatosan.  

Biztos a kábszi hatása az is, hogy azt álmondtam, hogy a Liftes üldözött a szerelmével, minden áron meg akart fekteteni. Hát, Liftes, erről lecsúsztál, a szívem, az agyam és a méhem (meg minden más szervem és érzésem) Zebuloné.

Ja, most ugye orvosi utasításra nem szabad idegeskedni, de azért eléggé bosszant, hogy megint közelebb kerültünk ahhoz, hogy Pierrék álma (arra a mocskos, undorító dologra gondolok, hogy biztonságos, szerető otthont szeretnének biztosítani egy vagy akár több árva gyermeknek is) nem teljesülhet. Az ügyintéző még mindig optimista, hát most vagy ennyire vágja a kiskapukat, vagy ennyire naiv, vagy tudatosan hülyíti Pierréket. Remélem a legelső az igaz.