Nézem a Halloween-es posztokat,

és arra gondolok, hogy mennyire nem jelent nekem semmit ez az ünnep így ebben a formában. Mondjuk a tökfaragás az jó móka, az pont bejön, majd mi is fogjuk csinálni a gyerekkel (most épp napi kettő hormont kell szúrni), de csak mint egy kellemes őszi program, függetlenül mindentől. Meg persze a halottak napja az más, múlt héten is voltunk kint a temetőben, gyerekes módon szeretek mécsest gyújtani, még ha a kicsiket el is fújja a szél, a nagyokat meg elviszik. (Zebu papájának a sírjáról elvitték a művirágokat. Művirágokat, bakker, a művirágot. Úgy elbeszélgetnék egyszer egy ilyen emberrel, hogy mi van a fejében.) De ezt a beöltözős cuclit nem értem. A horroros ijesztgetésért sem rajongtam soha, sem a filmvásznon, sem a valóságban. Kezdek rájönni, hogy egy tök beszari alak vagyok. :D