2023. július 6., csütörtök

Redditen olvastam fórumkérdésként,

hogy ki mit olvas magyar szerzőktől. 

Nekem nem lenne szabad ilyeneket olvasgatnom, mert már megint rájöttem, mennyire le vagyok maradva. Mondjuk azzal tisztában vagyok, és ég miatta a pofám  pofikám arcom, hogy SE Grecsótól, SE Dragomántól nem olvastam még (regényt), de rajtuk kívül is annyi jó ajánlás futott be! Zokogok. Közben a hálószoba komódján ott van Murakami novellagyűjteménye, amiből kettőt olvastam még csak (tetszettek pedig), a polcon meg vár rám Ali Smith következő kötete (fenntartásokkal kezelem), és még egy Murakami. A halott blogomon, amit elvileg az olvasott könyvek, látott filmek és sorozatok számára hoztam létre, szóval ott is van kívánságlista, a papír alapú naplóimba is szoktam felvésni egy-egy címet, ami a fülszöveg alapján megtetszik. Bruhhh. 

De hogy szívassam magam, Lujza altatós idősávjában* elkezdtem nézni Szabados Ági Mutasd a könyvespolcod műsorát is. Nem vagyok normális.

Van most ezt a napi 20 perc olvasás felhívás, ami amúgy tök jó dolog, és valóban 20 perc is rengeteg. Már csak meg kellene találnom azt a 20 percet, amikor 1) csend van 2) fény van 3) nem vagyok álmos. 

Vaaaaaagy, egyelőre rövid időre elengedni ezt a dolgot, és elfogadni, hogy kisgyerekkel nem ennek van az ideje.  


*Most, hogy még kicsit beteg, köhög, sokat ébred, ott kell lenni mellette. De amúgy is hajlamos minden neszre ébredni, s nehezen alszik vissza, így ott vagyok mellette a délutáni szundikkor. Jól is jön amúgy a pihenés, akkor szoktam - telóról persze - blogokat (és disszertációkat khm) olvasni, u2-bozni, néha írni is... meg persze aludni, ha húzós volt az este. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése