A csend oka

nem az volt, hogy ennyire ne történet volna semmi, hanem inkább az, hogy történtek a dolgok. 

- munka volt bőven, előfordult, hogy még este hétkor a gépet nyomkodtam, hogy minden időben meglegyen

- ennek egyik oka, hogy kitört a vizsgaidőszak

- és kitört a konferencia-szezon is, egy nemzetközin már túl vagyok, egy magyar ezután jön és nyáron készülni kell az ősziekre is, melyeken ugyan csak névlegesen veszek részt, de a kollégákat nem szabad cserben hagyni.

- voltam a háziorvosnál, akit nagyon zavart a vizeletemben lévő genny (a körzeti nőgyógy legyintett rá, szedjek tőzegáfonyát), így házidoki elküldött megint laborba, s mivel még mindig volt genny, kaptam egy antibiotikumot. Nem voltam boldog, de jobb megelőzni a bajt. Újabb labor szerint minden OK. 

- Beléptem a 18. hétbe, és megkaptam az első oltást is. A másodikat 6 hét múlva kapom, szóval bőven a szülés előtt, ami nagyon jó. 

- Nem bírtuk tovább, és egy bababoltba már elmentünk Zebuval, végül még csak nekem vettünk  dolgokat, mert nadrág-szoknya vonalon nagyon elkelt már az erősítés. 

- Ja, hát igen, a pocak már látszik, mókás eléggé. Mozgást még nem érzek. Vagyis biztos, csak nem tudom, hogy az az-e vagy valami kósza bélmozgás, még nem tudom, mit kell figyelni.

- Zebulon továbbra is elhalmoz minden jóval, istenieket főz. 

- Én viszont délutánra általában kidőlök: most "agyilag" már rendben lennék, energiám is lenne alapvetően, de borzasztóan fáj a derekam. Reggel nyolctól délután háromra már pont sok az ülés - a munkaidő végét a kanapéról nyomom. Nem tudom, ha be kellene járni, hogy oldanám meg... Amúgy már ez is javul, vagy kezdek hozzászokni, vagy nem tudom, de az egyik délután volt, hogy fetrengtem a fájdalomtól (mármint tényleg), míg meg nem találtam egy olyan pózt, amiben végre tudtam lazítani. Étvágyam viszont végre van! És végre valahára a mérleg is mutat némi gyarapodást. (55 kg, azaz kb. 1 kg hízás így a negyedik hónapra :)) A cickóim érezhetően nehezebbek, tök mókás, szerencsére a kezdeti növekedéshez képest nem sokat változtak, még simán beleférek az eredeti méretembe melltartó-ügyileg. Igaz, csak akkor veszek, ha orvoshoz megyek, amúgy vagy semmi, vagy mostanában lazább típusú sportmelltartót.

- Mivel a családban is egyre nagyobb az átoltottság, így már szerveződnek a nyári találkozók

- Pierre és BenEflekt múltkor áthívtak magukhoz, Zebu lenyírta a füvet, ők virágokat ültettek, én meg kivetődtem egy napágyra levegőzni és szívni a d-vitamint.