2020. október 12., hétfő

Majd vigyáznom kell, hogy ne idealizáljam a gyerekünket (ha végre lesz), mert úgy járok, mint apu, ugyanis

a Hét bő esztendővel (könyvtári példány) végeztem, a Gerlóczy könyv még ott van ugyan 1/4-ig elolvasva, de lassan csúszik, úgyhogy kerestem az otthoni könyvtárban (anyuéknál) még valami olvasnivalót. Apu kezembe nyomott egy Vonnegut kötetet, hogy ő ezt most olvasta újra, persze-persze nagyon amerikai, de azért jó író. Európa zsebkönyvek, ugyanaz a sorozat, amiben a kedvenc Zweigem is megjelent, szóval úgy voltam vele, hogy jó lesz, még úgysem olvastam tőle sosem, ezt közöltem hangosan is. 

Apu kétszer is visszakérdezett, hogy én még Vonnegutot soha? 

Jobb, ha nem tudja, mennyi mindent nem olvastam még. 

(Mellesleg: 30 oldal után máris imádom) 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése