... munka volt, s a jövő hét még ennél is rosszabb lesz. Székes fővárosunkba is kell majd mennem. Kolléganővel meg szétszednek minket, nem fizikailag, csak munkaszervezésileg, aminek annyira nem örülök, mert szeretek vele együtt dolgozni. Egy fészekaljból érkeztünk, meg se kell beszélnünk, hogy mit hogyan készítünk el, mégis ugyanúgy csináljuk, vagy elég egy fél mondatban egyeztetni. De tény, hogy eléggé szeparatisták vagyunk itten a világ végén.
... édességet ettem, összességében szerintem két tábla milkát benyomtam, meg egy zacskó csipszet (egyedül!), tök gáz vagyok. És sírok, hogy 55 kilós lettem. Három teljes kilónyira a versenysúlyomtól (ami 52 volt a fényességes korszakomban). Mondjuk mozoghatnék is. A séta annak számít? Mert:
... esetben választottam a sétálást a tömegközlekedés helyett. Nem a vírus miatt, hanem a gyaloglás kedvéért. Időjárás, lábbeli és cipelnivaló függvényében 20-35 perc alatt beérek. Hát nem egy órás izzadás valami igazi sporttól, de a semminél jobb. Főleg mert rendes tempóban megyek.
... családozás vár rám, megyünk rokonlátogatni hétvégén Zebulonfalvára, él ott két kis bogyó, egy óvodás, meg az öccse, cukik. Az anyukájuk elküldte idősebb bogyó ovis csoportképét, olyan pasisan szorongatja a nekünk telefonon csak "legjobb barátjaként" hivatkozott kislány kezét, de olyan "én a hétfejű sárkánytól is megóvlak" módon, hogy össze-vissza olvadtam tőle. Azért sok fickónak megmutatnám azt a fotót, lehet tanulni a háromévestől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése