2014. október 13., hétfő

Testvéri szeretet


Pierrékkel elmentünk túrázni a környékre, Zebulon előre gondoskodott a jó hangulatról (facebook chat):

Zebulon:  Ezt meg majd szerezd meg az iPhone-odra: Modern Talking, Brother Louie
Pierre: Ezt a számot?
Zebulon: Igen, már csak ez hiányzik a gyűjteményedből a legbuzisabb zenék kategóriában
Pierre. Szemét :P


Nos, igen, Pierre talán kicsit tényleg túl sok Kylie Minouge-ot hallgat vezetés közben…Minden esetre a kirándulás jó volt, a Brother Louiet pedig tényleg beszerezte!


2014. október 6., hétfő

Nem történt semmi különös

az elmúlt hetekben hónapokban. Férjhez mentem, lezártam a tanulmányaim egy szakaszát, betanulok az új munkakörömbe, nászutaztunk. Á, csak ennyi. A fejbenblogolás bezzeg megy, meg az ötletelés.... Na, majd pár hónap múlva. :D

2014. július 11., péntek

Ja, hogy nekem van egy blogom?

Ja, hogy néha írni kéne bele?

Na, most legyen csak egy gyorsjelentés:

Hivatali ügyek:
A tudományosságot illetően előrébb léptem, még szeptemberben vár rám egy nagyobb menet, és egy korszak lezárul, egy újabb meg elkezdődik. Kissé szorongással tölt el, hogy nem tudom, hogy a biztonságos kis fészekből kirepülve mi lesz velem, eddig a Tudomány ölelgetett, ezt a közeget ismerem, ennek az értékein szocializálódtam, nem tudom, mi lenne (mi lesz!) velem a versenyszférában. Vagy az államiban. Hüpp.

Másik hivatali ügy, hogy lassan Zebulonné Médea leszek. Menstruációs ciklustól függően jól és kevésbé jól cipelem ennek a terheit, egyszer sikerült Zebulonom fejét lenyenyerésznem a fotós ügyében (legyen-e vagy sem). A kötelező családi sértődés is már megvolt annak a részéről, akit nem hívtunk az uzsonnára. (Másoknak lagzijuk van, de mi sznobok vagyunk, így nálunk esküvői zsúr lesz.) Zebulon is változóan áll hozzá a dologhoz, van, hogy lelkesebb, van, hogy azt kívánja, bárcsak elmentünk volna egy hétköznap ebédidőben kettesben a Hivatalba (a Jenőhöz), berángattunk volna két tanút a folyosóról, és utána megváltoztattuk volna a facebook profilunkat. Még lehet egy mekis hambi is belefért volna. De nem, nekünk húsz fős uzsonnát kell rendezni! :D Na, de komolyra fordítva: a ruhák nagyjából megvannak, meghívók nagy része kiküldve, sátor a zsúrhoz megvéve, letesztelve, a dekorációhoz bevásároltam, esténként megy a pon-pom gyár.

Amúgy van egy rakás munka, nyaralni nem nagyon megyünk, mert majd nászutazunk szeptember végén-októberben. Ja, azzal kapcsolatban sem intéztünk még semmit. Gürrr.

Néztünk amúgy filmeket, jókat és egész jókat, befejeztük a GoT legújabb évadát, gyűrjük a Friday Night Dinnert, meg elkezdtük a Hátrahagyottakat vagy mit. Elkedztem olvasni Csikszentmihályi Flow-ját, meg újraolvasom a GoT 4. kötetét is, de most jegyzetfüzettel, mert a dorni szálat nem értem. :D (Ha csak azt ne érteném....)

Pierre és Jake meg jól elvannak, lassan fél éve, ennek örülök, jó lenne, ha Pierre is kikötné a hajóját egy kikötőben.

2014. május 16., péntek

Eurovízió után...

...akartam írni, de megtanultam, hogy jobb hagyni, leülepedni a dolgokat. A mi kedvenceik a holland, a svéd, a finn és a norvég produkciók voltak, leginkább a hollandoknak szurkoltunk, meg a svéd lánynak. Utólag még az orosz lányok dala is gyakran szól - nem lett volna az rossz, kicsit sajnálom a lányokat, de gondolom okos csajok, és tudják, hogy ez nem személyesen ellenük szólt.

A Conchita-jelenségről meg csak annyit, hogy mikor sorra kapta a magas pontszámokat, nem nagyon örültünk neki (elsősorban a kedvenceink miatt). Még Zebulon száját el is hagyta néhány rosszindulatú buzizás (pedig nem szokása) - erre azóta naponta vagy tízszer hallgatjuk meg a dalát, és visítjuk a szöveget vagy valami ahhoz hasonlót. A "rááááázd, mint egy péniszt!" speciel Pierre agyszüleménye, aki a kezdeti viszolygáson kb. öt perc alatt túllépve lelkes rajongó lett. 

Andrásra meg legyünk büszkék, és komolyan, ha még egyszer valaki azt mondja, hogy nem magyar, azt lekiabálom. Én még Johnny K. Palmert is magyarnak tekintem, pedig totál fekete nem magyar (gyk: nem félvér) és énekelt ő osztrák fiúcsapatban is - by the way az akkor még művésznév nélküli Thomas Neuwirth-tel egy bandában. (Linkre katt, szörnyülködik,  majd kárörvend, hogy nem csak nekünk volt Shyguys-unk.) 

A lengyel produkcióba bele se kezdek, mert csak felhúzom magam rajta. Legyen elég annyi, hogy Wurstra már csak legyintek ("mindegy" - ehehehe, értitek: mindegy), de a köpülésen még nem tettem túl magam. Ha már választani kell, hogy melyiket magyarázom el a gyerekemnek (ugye illik Conchita kapcsán a gyermeklelkek védelméért riadozni), inkább Wurts-ot választanám, az egyszerűbb. 

2014. április 11., péntek

Zebulon hazajött, végre van kedvem Looking kritikát írni

Amúgy hova a picsába tűnt el a bloggerből az összes követett blog? Oks, egy fél óra csak beállítani, nem nagy ügy, de most komolyan hogy törlődött le? Wááááá. 

No, sokkal fontosabb, hogy Zebulon hazatért. Azt hittem, hogy majd milyen sok szabadidőm lesz, mennyi mindent fogok tudni csinálni, főleg a magányos estéken, de ahelyett, hogy sürögtem-forogtam, barátnőztem, tanulmányokat írtam volna, inkább depisen szomorkodtam és olyan értelmes tevékenységeket űztem, mint az X-boxozás... Még Éjjel-nappal Budapestet is néztem, tiszta szégyen! (Mondjuk megszakításokkal, mert mikor elkezdtek üvöltözni, akkor elkapcsoltam...)

De Pierre gondoskodó leendő sógor módjára felhívott minden nap, volt, hogy nálam aludt, elcsalt jógázni és forrócsokizni. És kiderült, hogy vannak normális meleg fiúk kicsiny városunkban - nem akarom elkiabálni, de biztató ez a 1,5 hónap, mióta Pierre párra talált.És mivel a fiatalember szereti az Adventure Times című mesét, ezért a blogneve Jake lesz.


Zebulon most azzal foglalkozik, hogy a sok ezer kép közül kiválogatott 340-et (100-at akart, de kicsit túllépte a limitet), amit majd lediavetít a családnak a nagy utazásáról. Hosszú volt azért ez a 3,5 hét Tudom, mások fél éveket bírnak ki, meg éveket külön, meg régen a sorkatonaság stb., de mi annyira össze vagyunk nőve, hogy hajajaj. Abba bele se merek gondolni, hogy mi lett volna velünk világháló nélkül, mert azért minden nap tudtunk kommunikálni, még ha ez butus emotikonok küldözgetése volt csupán. És büszke is vagyok Zebulonra, mert azért nem csak lógatta a lábát, hanem keményen dolgozott, prezentált, ismerkedett. Elég jó szakmai visszajelzéseket kapott. Igaz, ez az egész út önmagában egy jutalom volt (sokba fáj a cégének), de a legjobb szürkeállományt motiválni kell. ^^

Közben amúgy moziztam is, megnéztem Pierre-el a Grand Budapest Hotelt, zseniális volt, imádtam a látványvilágot és maga történet is nagyon tetszett, meg az as, hogy a mondanivalója nem volt olyan szájbarágósan nyálasan elcsépelt, mégis adott valami pluszt az emberi kapcsolatokról. Mikor pedig a stáblista elején megjelent, hogy a film létrejöttét Stefan Zweig novellái ihlették, jesszu, hirtelen megértettem, miért éreztem annyira közel magamhoz a film egész világát. Olvassatok Stefan Zweiget, nagyon jó!


Ó, és megnéztem a HBO új, Looking című meleg sorozatát. Az első részt már korábban megnéztem, és be kell valljam, nem győzött meg. Lehet, ha Zebulon nem távozik oly hosszú időre másik földrészre, meg se nézem. De végül nagyon örülök, hogy nem így történt, mert összességében tetszett. Persze milyen meglepő, hogy a kis kedvencem Patrick karaktere lett. Idő közben leesett, hogy a színészt már láttam-hallottam a Glee-ben (csak ott kicsit gonosz-számító-csábító szerepben), itt meg ugyebár alapvetően jófiú-kocka-szerencsétlenkedő. Valahol kritizálták, hogy mindenki meleg benne. Na, azoknak, akik ezt mondták, üzenem, hogy nézzenek meg pár epizód Queer as Folkot és L Word-öt. Utóbbiból én kb csak egy részt láttam (kicsit sok volt az én ízlésemnek benne a szex), de a QaF-ban szinte tényleg csak melegek jelennek meg, heterók csak elvétve és borzasztó szélsőséges módon (támogató anya, aki aláírást gyűjt és tüntet és büszke illetve bunkó, agresszív homofób politikus/főnök/apa/iskolatárs). Értem én, hogy a melegek is kábé ilyen szélsőséges módon jelennek meg a sorozatokban (cuki és vicces meleg fodrászsrác vagy erkölcstelen hímprosti), de továbbra is tartom, hogy az előítéletekre nem előítéletekkel kellene válaszolni. És a Lookingban tök természetesen jelennek meg a heterók és a heterók és melegek egymás mellett élése. Pl. utcai jelenet, mikor jönnek szembe a heteró párok és le se szarják (jó értelemben) a kézen fogva enyelgő meleg párt. És van benne heteró fiú - meleg fiú barátság. Okés kollégák, nem öribarik, de tök természetesen beszélnek a párkapcsolatokról és nem az az alapkonfliktus, hogy a meleg fiú szerelmes a heteró barátjába. Igen!
 Több heteró fiú - meleg fiú barátságot a képernyőre!

Szintén szimpatikus volt a Lookingban a QaF-hoz hasonlítva hogy túlléptek a fiatalság fetisizálásán. Persze, itt is van rinyálás a szülinapon, de "idős" férfiak is megjelennek benne szexuálisan vonzó karakterként. Mindezt úgy, hogy nem csak a szexről szól az egész sorozat, sokkal inkább az emberi kapcsolatokról. Egy teljes epizódot szánni annak a bemutatására, hogy két fiatal hogyan tölti egy napját az ismerkedésük elején?! Bátor dolog, de nekem nagyon bejött. 

2014. március 17., hétfő

Trónok harca

Már nagyon várom, hogy kezdődjön a következő évad!!! Kíváncsi vagyok, hogy feltűnik-e végre az egyik kedvenc szereplőm, akiről még mindig nem derült ki (ötödik könyv végére sem), hogy pontosan ki.

Megkérdeztem a fiúkat, hogy szerintük ki a legvonzóbb férfi és a legvonzóbb női karakter. (Eredetileg azt kérdeztem meg, hogy kivel bújnának ágyba szívesen, de Zebulon nem volt hajlandó választani a férfi szereplők közül, Pierre meg a női karakterek közül). Ahh, pasik!

Zebulon meglepett, hogy a lányok-asszonyok közül Margaery-t választotta. Pierre - ha jól emlékszem - Havas Jon-t mondta a legvonzóbb férfi karakternek, nők közül pedig (és ezzel meglepett) Ros, (a vörös prostituált) szerinte a legnőiesebb.

Nos, az eredeti kérdésre (kit nem rúgnál ki az ágyadból a trónok harca karakterei közül) az én válaszom: Havas Jon és jesszus, hát persze, hogy Ygritte! 

Ha úgy módosul a kérdés, hogy melyik színészt nem rúgnád ki az ágyadból, az már kicsit más, karakterként Kisujj például borzasztó taszító, de Aidan Gillen egész cuki pasi, a Mayday című sorozatban is egy elég negatív figurát alakított, de ó, jaj, 46 évesen, ó, jaj. (És most ájemdíbíztem rá, és most, még csak MOST esett le, hogy ő az eredeti brit Queer as Folk egyik szereplője!!!)
Az Ygritte-et játszó Rose Leslie viszont "civilben" is olyan gyönyörű és vonzó, mint a sorozatban. És vörös! Awwww. Ez a kép róla meg első olvasásra olyan kis ártatlan, nekem csak másodjára esett le (bele is pirultam):


Szóval ez a nap kérdése: A trónok harca karakterei közül ki az a férfi és a ki az a nő, akit nem rúgnál ki az ágyadból (na jó, elég az is, ha vonzónak tartod)?

2014. március 15., szombat

Csütörtökön

ketten is csókolommal köszöntek vissza az én jó napot kívánok-omra. Talán sok volt a konty az erős smink mellett?

Ez pláne annak tükrében vicces, hogy egyébként a szüleimet szokták keresni, mikor ajtót nyitok...

2014. március 10., hétfő

Zebulon elutazik, úghogy másnak kell baszogatnia

hogy tanuljak rendesen. Meg hogy ne felejtsek el enni. Bár szerintem inkább az lesz, hogy bánatomban felzabálom a romlott csokigyűjteményünket. Meg az alkoholkészletet.

De még van az út előtt négy napunk, jupppjuppp!

2014. február 19., szerda

Pierre ugyebár Zebulon tesója,

nem az enyém, de szoktam leöcsizni. Ő nem hív a nővérkéjének, vagy ilyesmi, de néha vannak aranyos elszólásai, mint legutóbb, mikor telefonon beszélt valakivel: éppen azt magyarázta, hogy nem ér rá, mert Zebulonnal és velem tölti a napot:
- Délután tesómmal és bátyámmal megyünk vásárolni...

Én meg csak vigyorogtam, szerintem neki le se esett. 


Viszont az rossz volt, hogy múltkor azt mondta, hogy szülhetnék már. Nem ez volt a rossz, hanem hogy miért: hogy legyen már valami jó is az életében. :S Jó, mondjuk az egy erőteljesen és szélsőségesen depresszív pillanatában csúszott ki a száján, szakítás után. Remélem hamar talál magának végre egy normális pasit (komolyan, rajta kívül minden buzi idióta?) és a nagybácsiság csak hab lesz a tortán. 


És azt nem is írtam még, hogy az anti-valentin napi gyertyafényes májkrémes kenyerezésünket Zebulon mégis "elrontotta" egy igazi éttermi ebéddel a hétvégén! :) Először azt mondta, hogy csak sétálni megyünk, de mikor megjelentem farmerban és egy gány pulcsiban, közölte, hogy jobb lenne valami csinosabban felvennem, ki tudja, nem térünk-e be egy levesre valahová. :) Át is öltöztem magam nővé, a levesezésből meg főétel lett. Tényleg meglepett ezzel a döntéssel, egészen spontán volt! ^^ <3 Hat év, hat év! :P


2014. február 12., szerda

The Wolverine - Farkas -Spoileres

Szokásos módon spoileres vélemény, mert különben mi értelme.

Vajon miért sikerül sorban kifognunk ilyen filmeket? Lehet hogy nem vagyunk eléggé elővigyázatosak? Mondjuk amennyire ki voltunk ütve szellemileg, ahhoz pont illet egy ilyen kis limonádé. 
Ami vitathatatlanul pozitívum volt a filmben:
- Nem csak egy (fő)gonosz volt, hanem sok (sőt, majdnem mindenki: az apa, a doktornő, a vőlegény, az exbarát, a nagypapa, a jakuza....)

- A harcos amazon Yukio. Eléggé tetszett, hogy a harcias, önálló női karakter szerepére nem egy agyonszexualizált külsőt húztak fel, sőt, Rila Fukushima kifejezetten nem szép. Bátor választás! 

- Hugh Jackman felsőteste. Pedig nem szeretem az ilyen testalkatú férfiakat, nekem ez túl sok, de ő valahogy kivétel. Még a borzasztó pofaszőrzettel is. (Igen, tudom, farkas, értem. Akkor is borzasztó.)
UPDATE: Megnéztem pár promóciós képet. Nem, mégsem tetszik a felsőteste. AZ én ízlésemnek túl sok. Filmvásznon (mozgás közben) jobban mutat, de képen nekem túl mű. Ez van, a gizdákat szeretem.

- Műfaján belül látványos, szórakoztató film. 

- A párbeszédek többsége nem volt nagyon elcsépelt (jesszu, ez már pozitívumnak számít?!)

Amit nem értettem/ negatívum volt:
- A túl sok főgonosz motivációja nem volt teljesen érthető. Van, amikor működik az, hogy a gonosznak nincs indoka arra, hogy miért gonosz, de ez azért elég ritka. És itt vannak is indokok, csak engem nem győztek meg.
- Hogyan, mégis hogyan szeretett egymásba szerencsés testalkatú főszereplőnk és a bájos japán leányzó (Mariko) csak így sec-pec? Hogyan? Miért? Uncsiiiii! Az nagy dobás lett volna, ha Mariko magasról tesz a Farkas hasizmára és az íjász exbarátja irányába éledt volna fel a szerelem, míg Farkasunk a sokkal jobban hozzá illő Yukio-ban látja meg a szépséget.
- Ugyanez a bájos japán leányzó elvileg díjnyertes késdobáló, vagy mi, néha megvillantja a távol-keleti harctudását is, de miért csak néha??? Miért kell ennyire erőltetni a nemi szerepeket (a gyenge, védelemre szoruló nőt megmenti az erős, harcias férfi) vagy akkor miért van megágyazva annak, hogy képes megvédeni magát? Csak hogy a végén szó szerint agyon kés-dobálhassa nagypapit?
- Harcolós jelenetek: az akciófilm tényleg nem az én műfajom - néha kifejezetten untam.

- Kiszámíthatóság. komolyan, volt valaki, aki meglepődött azon, hogy a nagypapi bújt meg a high-tech konzervdobozban?


2014. február 11., kedd

A szomszéd vajon hallja,

és ha igen, mit gondolhat, mikor fejhangon üvöltözöm a kádban, hogy Zebuuuuuu, Zebuloooon?


Igen, néha a nappaliban hagyom a törülközőm...

2014. február 4., kedd

Blog-tervek

Szeretnék indítani egy "sorozatot", amiben a kedvenc vloggereimet mutatnám be. Hát, lehet ez is eleve kudarcra van ítélve, mint a forrócsoki tesztem, de hátha nem. :)

Azt vettem észre ugyanis, hogy mivel imádok filmkritikákat és -elemzéseket olvasni, így a youtube-on is egyre több videóbloggerbe ütköztem bele, akik a legújabb/legjobb/legrosszabb/legsikeresebb filmekről beszélnek. Aztán egyik ilyen videóról jutottam a következőre, majd a következőre. Aztán a legközelebbi bejelentkezésemkor már automatikusan ajánlott fel más, de szintén filmekkel foglalkozó videókat a youtube. Egészen véletlenül. Senki sem figyeli, hogy mire kattintottam korábban. :) De jó ez így, mert nagyon jó kis youtube csatornákat találtam. Persze a kedvenc csatornáim között nemcsak filmes tematikájúak vannak, hanem más tematikus csatornák is, pl. melegekkel foglalkozók. (Ó, wow, ki gondolta volna!)

Most, hogy mindenki visszatette a döbbenettől leesett állkapcsát, el is köszönök! :)

Ó, még ma frissítem kéne a linkeket, mert nemcsak youtube-on találtam kincseket, hanem a blogok között is, az aktuális kedvenc a harminchatodik Gábora, IO-t meg már régebb óta olvasom, de jesszu, 32? Lehet, hogy nem figyeltem eléggé (nem olvastam eléggé vissza a régi bejegyzéseket), de én 23 évesnek gondoltam... Ez nem tudom, hogy jó hír-e neki, vagy rossz, remélem inkább jó. :)

És itt egy kiskacsa, aki még a grammar nazi-t is meghatja:


2014. január 28., kedd

Pierre új pasija

Mert mennyire tipikus már, hogy eddig Pierre minden fiújával tök jól kijöttünk, volt, akit egyetlen egy randi után már hozott bemutatni hozzánk, és szinte mindenkivel egyből megtaláltuk a közös hangot, erre a mostani fiúval valahogy nem. Alig lehetett őt rávenni arra, hogy fusson össze velünk ruhanézegetés közben, mert volt egy buta facebook-os félreértés - mint az oviban, komolyan -  aztán ez az első találkozás végül pozitív csalódás volt neki (nem tudom, mire számított... hogy embert eszünk? megverjük? leköpjük? körbeálljuk Zabulonnal és skandáljuk, hogy "buuuu-zi, buuuuu-zi, buuuu-zi"???). Mégis halasztgatja a normális beszélgetős találkozást, pedig abban is benne vagyunk Zebulonnal, hogy üljünk be valami semleges kávézóba, vagy elmegyünk mi hozzájuk... De neki nincs kedve. Fura ez a srác. Tuti-tuti-tuti ő lesz Pierre élete szerelme. Nah, remélem, mire hetven évesek leszünk, eljutunk odáig, hogy átjönnek teasüteményezni...

Tudom, legyek türelmes, még egy hónapja se járnak.

Hiányzik Tintin. :( Vele vagy fél évig volt együtt Pierre, de együtt éltek majdnem a kezdetektől - emiatt is ment tönkre a kapcsolatuk szerintem. Na, vele egyből megvolt a közös hang, Zebulonnal is állandóan szívták egymás vérét a jó értelemben. És tökéletes nagybácsi-alapanyag volt!!! (Igen, sajátos szempontjaim vannak, tudom)

Sóhaj.
Hallgatni kell a bölcs freeblogra, kinek utolsó szavai valának: Türelem, tornaterem.







2014. január 22., szerda

2014. január 9., csütörtök

Elysium - SPOILERES vélemény

Sóhaj. Csak ne hasonlították volna a District 9-hoz, az ugyanis egy jó film. Az Elysium szegénységábrázolása részben elég hihető, de nagy részben engem idegesített (hagyjuk már ezt a koszos=szegény, tiszta=gazdag dolgot). Másrészt nem tudom, hogy a film végén mi oldódik meg. Szerintem semmi. Annak örülök, hogy az "én vagyok az apád" kártyát nem játszották ki, rettegtem, hogy mikor fog bekövetkezni... Jó, azért viszonylag szórakoztató volt, de a párbeszédek itt is csapnivalóak voltak, nem tudom elhinni, hogy mikor kitalálták, hogy a filmben szereplő kislány mondja el a víziló és a mongúz (?) meséjét, valaki nem szólt közbe, hogy ez azért kicsit erőltetett. Zebulonnak tetszett, hogy a főszereplő önző volt, ami hitelessé tette, ez valóban jó pont volt. De csupán attól nem lesz jó vagy drámai egy film, hogy a főszereplő önző vagy hogy meghal a végén.

A film javára legyen írva, hogy a figyelmemet lekötötte, nem unatkoztam, bár ebben erősen közrejátszott Alice Braga szépsége, aki ha színen volt, mindig azzal foglalkoztam, hogy milyen szép a szeme és milyen bájos nő, nála még egy fokkal jobb volt Diego Luna (látványa), akit film közben nem tudtunk hová tenni Zebulonnal (a színészt, nem a karaktert), úgyhogy ráájemdíbíztem, és rájöttem, hogy láttam egy beforgatós-elgondolkoztatós 2001-es mexikói filmben, aminek a magyar címe Anyádat is! Hogy megnőtt a kis gyorstüzelő! :)


 



2014. január 3., péntek

Nem szeretek újévi fogadalmat tenni,

szerintem nincs sok értelme. Viszont azt már évek óta észrevettem, hogy visszatekintve összefolyik, hogy milyen filmeket, sorozatokat láttam egy-egy évben és hogy milyen könyveket olvastam. Úgyhogy idén megpróbálom követni a látottakat-olvasottakat. Még az is lehet, hogy néhány tv műsor is bele fog kerülni. 

Tehát, amit eddig 2014-ből kiemelnék:

Film: 
Harry Potter és a bölcsek köve. Kicsit csalódás volt újranézni az első részt, Zebulon egészen rosszul lett tőle, mármint, hogy mennyire gagyi és logikátlan. Én se ilyenre emlékeztem, nagyon gyerekes volt, időnként befigyelt egy-egy Barátok köztre oly jellemző "mutassuk még az arcát a színésznek, aki jól láthatóan túljátssza, hogy épp mit érez a karakter". És a Zebulon által felhozott logikátlanságokra sem tudtam mit válaszolni, pl. kviddics szabályai, tanárok szubjektív pontozásai, szeszélyes lépcsők, vagy hogy a tiltott rengetegbe nem szabad a diákoknak bemenni mert veszélyes, erre az iskolában éjszakai csavargással elkapott társaság azt kapja büntetésként, hogy éjszaka (!) menjenek ki a tiltott rengetegbe szörnyre vadászni tizenkét évesen, fegyvertelenül. De nagyon remélem, Zebulon kedvét nem vette el végleg az egész Harry Pottertől, mert azt terveztük, hogy végignézzük az egész filmfolyamot.

Szemfényvesztők. Na, ez az "Ógád"*kategória... Annyira tetszett a trailer, jó színészek vannak benne, annyira vártam, hogy megnézzük, elég jókat olvastam róla - persze ott rontottam el, hogy nézői véleményeket olvastam, nem kritikákat, de nem szeretek filmnézés előtt kritikákat olvasni. De aztán elég nagy csalódás volt, talán mert olyat filmet vártam, mint a Prestige (Tökéletes trükk) vagy az Ocean 's Eleven. Ehhez képest meg kaptam egy látványos lufit, elképesztően béna, "megmarom magam" típusú párbeszédekkel, ami részemről gajra** vágta az egész filmélményt. A trükkök egészen jók voltak (az első bank kirablására gondolok, meg a nyuszi a dobozban logikán alapuló rablásra), de a végső csavar nem győzött meg. Pedig úgy vágyom már egy olyan odabaszós csavarra, mint amint a Hatodik érzék, a Más világ, David Gale élete, Harcosok Klubja, vagy a már említett Tökéletes Trükk hozott. 

Könyv:
Éhezők viadala. Nagyon tetszett! Persze a film után nehezebb olvasni, mármint a kis fantáziámat eléggé lekorlátozza, hogy állandóan Jennifer Lawrence arca volt előttem (na jó, ez annyira azért nem szörnyű dolog, tekintve, hogy eléggé az egyik legkedvencebb fiatal színészem és olyan gyönyörű), na meg a Gale-t alakító
Liam Hemsworth, aki szintén egy kellemes vizuális élmény, de jobban szeretem, ha először én találhatom ki, hogyan néznek ki a szereplők. Más: ugye az nem új, hogy a könyv szinte mindig jobb, mint a film, s ez főleg annak is köszönhető (a fantázia egyénre szabottsága és korlátlan szárnyalása mellett), hogy a szerzőnek van ideje részletekbe belemenően megmagyarázni érzéseket, gondolatokat, a múltat, szereplők közti viszonyokat. A könyvben így sokkal nagyobb  hangsúlyt kap pl. Katniss családjának múltja, az anyjával való kapcsolata vagy a poszátás kitűző (kezdem azt gondolni, hogy nem véletlen, hogy pont azt kapta és attól, akitől...). De az is jobb, hogy sokkal többet szerepel benne Peeta, mármint a film alapján elég kis semmilyen, a könyvben karakteresebb, sokkal jobban "kijön", hogy mennyire szerelmes Katnissba, hogy tényleg bármit megtenne érte, és hogy milyen régóta rajong érte. (Katniss helyébe képzelve magam, a könyv alapján én egyértelműen Peetaba lennék szerelmes, a film alapján meg Gale-be...) Néhány negatív dolog: mikor elkezdtem olvasni, nem számítottam rá, hogy ennyire ponyva. Oké, gondoltam, hogy nem egy Szabó Magda, meg értem, hogy egy tizenhat éves tinilány gondolatvilágában vagyunk (ugye Katniss szemszögéből látunk mindent), de kicsit így is sok volt benne a "szitu" szintű kifejezés. Na meg a háromszavas mondatok. Tegnap a kezembe került egy füzet, amibe tizennyolc évesen kezdtem meg egy regényt, hát, hasonló stílusban, és röhögtem magamon. (Inkább be kéne fejezni és kiadni, hátha meg is filmesítik. - Csak vicc volt.) Szóóóóóval, alig várom, hogy folytassam a második könyvet, bár ugye a filmet 2013-ban már láttam, de a harmadik film előtt még el tudom olvasni a harmadik könyvet, hát lesz új szereplő és szárnyalhat a kis poszáta fantáziám. 

* Oh, Gad! 
** gallyra vág= megmetszi a fát; gajra vág= tönkretesz


 Ohh, mielőtt elfelejtem: Mindenkinek boldog új évet!!! :)