hogy menő vagy szánalmas az, hogy váratlan fennakadás esetén kb fel perc alatt váltottam külső bizottsági tagból titkárrá a vizsgán. A fél perc azért kellett, mert nem volt behozva a laptopomon a tételsor és a random szám generáló. De hiába telt el már jó sok év, s hiába csináltam csak pár évig (2-3?), valahogy ösztönszinten megy a dolog. Ehhez hozzátesz, hogy szerettem titkár lenni, s mai fejjel még jobb lennék benne (=lazább, nem görcsölnék hülyeségeken és jobban meghúznám a határokat - elsősorban a munkaidő határát a disszertáció-írás javára). De már titkár sem vagyok, a disszertációmra is rakódott egy decens porréteg a könyvtárban, s most azt kell majd megtanulnom, hogy a húzzak határokat Lujza javára. Ezt még gyakoroljon kell, tekintettel arra, hogy már öt kurzust bevállaltam. (És ugye ez nem a fizetett munkám, hanem Elefántcsonttorony csábító szirén-hangjának nem tudok nemet mondani.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése