A helyzet jelenti, hogy

a fűtéscső rendben. Holnap jön extulaj falazni nekünk. IKEA is szerdára ígérte magát, de előtte meg hétfőre, azelőtt meg péntekre, szóval hiszem, ha látom. 

De már össze van rakva a leges-leges-legfontosabb bútor, tudjátok, amit elsőnek rendeltünk meg (előszoba szett) plusz a kanapé. Utóbbi nagyon fontos, mert ez azt jelenti, hogy lesz hol aludnunk akkor is, ha IKEA továbbra is bénázik. 

Ám, ami ezeknél sokkal fontosabb: kétfogúsága ma megtette az első mászó “lépését”. Utána persze egyből visszacsúszott kisbéka alakzatba, de nővéremmel láttuk, alaposan meg is tapsikoltuk a teljesítményt, L

meg értetlenül vigyorgott, közben folyt a nyála. Tanítjuk amúgy tapsolni őt is, mert imádja, ha tapsolunk neki. A hintáját is imádja végre. Elkezdett talán hízni is, a mérleg legalábbis átlépte a bűvös 7000 grammot. (Tudom, ne hasonlítsam más babához, de más babák 4-5 hónaposan nyomnak ennyit…). Rengeteget mozog, mást sem csinál, de komolyan, mint egy kis sajtkukac. 

Nővérem most rengeteget van itt, L-lel mindig nagyon jókat játszanak. Nagy segítség, mert le tudja kötni, amíg pakolok. Anyum is rengeteget segít. Azt nem is írtam, hogy apum meg pszichiátrián van, most a második hét, de küldik is haza a fokozódó covid helyzet miatt, pedig jobb lenne, ha még maradna vagy két hetet… Nyilván nem lesz absztinens, de azért mégis… Anyumnak volt két nyugodtabb hete - persze mindig van min idegeskedni, de legalább üvöltő tévé nem zavarta az alvásban és nem kellett aput összeszednie valamelyik kocsmából. 

Azért vettünk olyan házat, amit nem kell felújítani,

mert nincsen jó szakember-hálózatunk. Az, hogy az előző tulaj festő és kifestette az házat, hatalmas mázli volt. 

Egyik szobában viszont muszáj volt cserélni a padlót. Zebulonnak nincs eszköze, hát kerestünk egy asztalost. 

Találtunk is, korrekt áron vállalta, időben is pont jó. 

Lebetegedett (szalmonella).

SOS kellett valaki, mivel már úton volt az összes bútor, költöztető lefoglalva stb.

Találtunk valakit a neten. Szívtuk a fogunk az árra, de gyorsan kellett, jó lesz, szép referenciamunkák voltak feltöltve, profi eszközökkel a háttérben. Sikerült leszervezni.

Neki meg sikerült átfúrni a fűtéscsövet. 

Fasza.

Most egy apró, fél napos munkából csinált nekünk egy baromi nagy kárt, csúszást, problémahalmot.

Zebu szorongásának nagyon hiányzott ez az egész… Plusz én se tudok segíteni, mert ugye L-lel vagyok egész nap. 

Ja, este Pierre és Ben Eflekt még átment csökkenteni a káoszt, felszedték a szegőlécet, mondjuk nem volt nehéz mert magától jött le, plusz beszabták rendesen a küszöbnél a padlót.

Egész fűtésrendszer leengedve, kazán kikapcsolva. Falat majd vésni kell, padlót felszedni, jó esetben sérülésmentesen. 

Kár bejelentve, előző tulaj ajánlott szakembert (plusz jofej és felajánlotta, hogy rendbe teszi majd a falat). 

Ja, persze Zebulon rászámolt a padlóra, direkt úgy vette, maradjon egy dobozzal, ami végül “elfogyott”. No comment. 

Így állunk most…

Őegyfogúsága

mostantól neveztessék őkétfogúságának.

Éljen a majdnemmászó! Éljen! Éljen! Éljen!

Jó, hogy az etetőszék pont a hűtő előtt fér csak el,

mert mire elrángatom onnan, addigra lebeszélem magam a csokievésről. 

Olyan vagány lányom van,

aki tegnap gördeszkázott. Igen, jól olvastátok. Gördeszkázott. Jó, hát hason feküdt rajta, és én tologattam, de akkor is. Ez, meg a nagy gyógytornás labdán pattogás volt, amikor nem sírt, amúgy továbbra sem bírja  a tornáztatást (főleg, mert most a szakember csinálta neki - ha már mentünk, ő vegye kezelésbe, otthon én is tudom nyúzni szegénykét). De a gördeszka tetszett neki. 

Azóta meg is rendelem a baseball sapkát, a lógós ülepű nadrágot és a két számmal nagyobb, rapper bandás tag-elt pólót és a fuxot. 

Nincs mit tenni, nem L választotta a stílust, a stílus választotta L-t.

A "nagy csönd"

oka egyrészt a hőség, másrészt munkám is van, mert az Elefántcsonttornyot nem érdekli, ha gyereked van. Persze ez az én döntésem, le is kakilhatnám, de nem teszem, és szintén kisgyerekes kolléganővel kutatunk. Most nálam pattog a labda, adatbázist tisztítok, ami amúgy szeretemmunka, mert félaggyal is lehet csinálni. Meg >persze< bizottsági tag is leszek komplex vizsgán és egy tankönyvfejezet megírására is felkértek. (Én hülye meg igent mondtam rá.) Plusz szembejött egy lehetőség a könyvemet promózni, csak az a kérdés, hogy bele merjek-e vágni. A felhívás szerint nem buksisimogatás, hanem komoly szakmai vita a cél, ami nyilván tök jó, csak kell-e ez most nekem. (Kellene is, meg nem is...)

Két hét múlva költözés. Elsőként a leges-leges-leges-leges-stb legfontosabb bútort vettük meg: az előszobaszettet. {kényszeredett nevetés hangjai a háttérből} Igazából pont azért jó, hogy azt vettük meg, mert annak azért nincs akkora tétje, mint a többi *tényleg* fontos bútornak, viszont végre belevágtunk ebbe a típusú költekezésbe is. Na jó, már a kanapé is ki van fizetve, mivel túl sokáig lamentáltunk (meg nem találtunk nekünk tetszőt), így olyat kellett választani, ami a boltban volt (azaz nem tudjuk megvárni azt a 10 hetet, míg legyártanák a mi ízlésünk szerinti huzattal). De azért találtunk egy egész pofásat, ami minden szempontból megfelelt az igényeinknek.

Hálószoba és étkező a svédektől lesz, már kinéztük őket az internek a netjén keresztül. Jelenlegi lakunk is full ikejás, így tudjuk, mit kell venni. Azt sajnálom, hogy normális színek (fa) helyett most a nagyon divatos fekete és/vagy fehér a választék. Eredetileg nem akartam fehér bútort, de ez van. A falhoz menni fog. 

Ugyanis kiválasztottuk a falszíneket is (konyha-étkező-kisnappali, folyosó, mellékhelyiségek: bézs, nagynappali: szürke, L szobája és háló: zöld), meg a hálóba cserélni kell a laminált padlót, az is meg van már rendelve. 

Anyumnak megmutattam útvonaltervezővel, hogy ugyanúgy 20 perc alatt odaér majd a Telepre is, mint a V. ker'-be, nem akarta elhinni, hogy a buszút 6-10 perc csak. Pedig de. Annyira kiesik az a városrész nekünk, olyan, mintha a világ vége lenne, gyerekkoromban számomra "a hídon túli" rész olyan volt, mintha már nem is Nyakasfalva lenne. Nem is ismerem, úgyhogy a nyár végi és őszi L sétáltatások azzal fognak telni, hogy felfedezzük a környéket. Jó móka lesz, hangolom rá magam, persze azért továbbra is gyászolom a V. ker'-t (és a belvárt).