2021. augusztus 31., kedd

1650 gramm körülre becsülte az UH-os hölgy,

minden rendben van vele, minden kis szerve működik és minden mérete teljesen normál tartományban van. Irányba is állt, szóval a rugdosások alapján jól sejtettem, hogy fejjel lefelé van a kiscsaj. Az "5D" része érdekelt minket a legkevésbé, mert amúgy is bohóckodás, de persze mókás volt látni a kis arcát, vagyis mókás lett volna, ha nem bújt volna bele a méhembe a kis szégyenlős! Így csak a fél pofija látszott, s az is, hogy nagyban kortyolgatta a magzatvizet (fél órával előtte reggeliztem, úgy tűnt, ízlik neki a míves csípős kolbász). Hát, az orra nem biztos, hogy szép lesz, de hát szegény két oldalról kapta a csodás géneket: Zebulon krumpli formájú orra és az én karvalyorrom egyesült. Sebaj, legalább már van haja! (1,5 cm....)

Szóval, van öröm. Annak viszont nem örültem, mikor az UH-s hölgy mondta, hogy a dioptriám miatt elég magas a valószínűsége a császárnak. Persze biztosat majd a szemész mond (szeptemberre van időpontom). Csak az van, hogy már pont kezdtem magam beleélni a természetes szülésbe, meg nézzük a felkészítő videókat Zebuval, és már ő is tervezgette az apás szülést, erre meg... Erre meg nem gondoltunk. Mindegy, ha császár lesz, császár lesz, azt is túl lehet élni. 

Amúgy a kis tök elég aktív, ha rájön a hoppáré hatalmasakat tud rúgni, végre Zebu is érezte, sőt, egyszer Pierre is elkapott egy szépen irányzott karate mozdulatot. A rugdosást amúgy szeretem, jó érezni, hogy aktív a kölök, de azért este jó lenne, ha aludna. De akárhányszor kimegyek pisilni (kétszer-háromszor), akkor utána mindig ő is megmozgatja magát, ami a visszaalvást eléggé megnehezíti. Ahogy a hátfájás is, meg a megfelelő alvópozíció megtalálása. Jesszu', és még duplájára fog hízni!

S hogy még viccesebbek legyenek az esték, Kórász teljesen rám kattant. Eddig is előszeretettel aludt a lábamnál, de beérte egy pokróccal. Most meg a lábfejem sem elég, hajnalban konkrétan a pocakomra gömbölyödött rá hangos dorombolások közepette, de a vádlimat is imádja. Esténként is jön, mikor tévézünk, és még simogatni is hagyja magát! Ez nagyon nagy szó, mert hiába két éves (ami azt is jelenti, hogy két éve él velünk), meglehetősen magának való volt eddig. Most meg nagyon bújós lett. Lehet a hűvös miatt is, meg már nem kölyökmacska. 

No, ennyi elég lesz mára, amúgy is lemerül a laptop... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése