akkor volt 7,8 mm és pulzált, ami annyit tesz, hogy dobog a kis szív-kezdeménye. Még mindig felfoghatatlan, hogy mindez bennem történik. Már csak egyszer kell visszamennem a "repi" központba, és ha minden okés, akkor elengedik a kezem. Egyre égetőbbé válik orvost keresnem. Mármint azt se tudom, körzetileg hová tartozok, mivel magán nődokihoz jártam, védőnővel meg eddig nem volt dolgom. Utóbbit legalább sikerült kiderítenem, hogy kicsoda. De halogatom is még ezeket a dolgokat, mert annyira félek, hogy valami hiba csúszik a rendszerbe...
Amúgy nézegetjük a "nagykönyvben", hogy épp miket csinál, még az egész embrió kb. egy nagy furcsa formájú fej, még ujjacskái nincsenek (de már legalább nem úgy néz ki a karja, mint egy csirekszárny). Már mozog, persze nem érzek ebből semmit, és a mozgása is még nagyon koordinálatlan, mármint még nem képes arra, hogy csak a karját vagy csak a lábát mozgassa, hanem mozog az egész kis teste (Zebulon el is játszotta az ágyon fetrengve, hogyan nézhet ez ki...).
A jó étvágy a múlté, émelygek és a kábszim durvábban beüt, mint korábban, olyan érzés, mintha konstans ittas lennék (szédelgés, fáradtság, néha minden ok nélkül vihogok, néha sírni támad kedvem, aztán nyálcsorogva bealszok). A munkába kissé hátráltat, de azért sikerült leadnom most két határidős projektfeladatot is, plusz a random SOS feladatokat is küldöm hamar. Persze nem bírok megülni a seggemen, szóval simán bevállaltam egy doktoris korrepetálást, meg egy disszertáció bírálatot, mert nem tudok nemet mondani. Emiatt persze estig húzódik a munka (valamikor be kell hozni a napközbeni kómába esés miatti kimaradást), így az Auster könyvvel megakadtam - pedig a New York trilógia harmadik része (a harmadik trimesztere :D) eddig a legjobb - de ezt a bejegyzést is hat napja írom...
Bár az is tény, hogy az az ötlet sem tetszik, hogy mostantól akkor legyen táppénzen/szabin és nem csak a pénz miatt, hanem attól is megbuggyannék, hogy nincs mit csinálni. Táppénzre amúgy sem mehetek, ha jól értelmezem, mert az csak a veszélyeztetett terhesség esetén van, én meg nem vagyok az.
A bezártsággal továbbra sincs bajom, nem hiányozik a vadidegen emberek tömege. Na jó, kicsit Petit irigylem az utazások miatt, tök jó lenne menni bele a vakvilágba. Helyette képeket nézegetek és listát írok az úti célokról. A gyerek világutazó lesz.
Anyumék és nővérem is (!) megkapták az oltást, Zebu szülei egy tízessel fiatalabbak, úgyhogy ők még a sorban állnak, Zebulon meg majd valamikor nyáron kerül sorra, gondolom. Mondjuk mivel én nem kaphatok oltást, így úgysem mehetünk majd sehova - ha ahhoz lesz kötve az utazás.
Meg hiába jár a szám a világutazásról, mikor házra gyűjtünk... Ha valaki még egyszer azt mondja, hogy "milyen jó nektek vidéken, mert minden olcsóbb", azt fejbebaszcsizom a húskloffolóval. 65 milliótól indulnak azok a házak, amiket elfogadhatónak tartunk, és nincsenek hatttttttalmas igényeink, nem kell kacsalábonforgás, meg ilyenek. Igaz, nem szeretnénk felújítással kezdeni (főleg a fürdőt, konyhát). Lepukkant házat biztosan tudnánk olcsóbban venni, de a felújításhoz szükséges anyagok ára is az egekben, így azzal se biztos, hogy jól járnánk. Megbízható szakemberekről ne is beszéljünk. (Ja, 380 egy közepes tejföl, 330 egy liter tej és mi még csöndbe is maradunk, mert nyilván heti szinten rendeljük a málnát/áfonyát, a mandulát és a salátát a prémium tápolás miatt. De durván felmentek az élelmiszerárak is.)
Na, megyek inkább átnézni a ppt-t, hogy ne öööö-zek folyton az online órámon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése