linzer készült ma. Ez volt az egyik meglepetésem Zebulon számára a mai napon. Már ígérgettem neki egy ideje, imádja a linzert, jól is szokott sikerülni, most is jó lett, anyum receptje. Anyué azért szebben szokott kinézni. Az ízük azért jó, még ha kissé csálék is. Az is igaz, hogy a szeder- és a fügelekvár anyum gyártmánya.
A másik meglepetést tegnap készítette a kozmetikuslány, és sikeresen rejtegettem reggelig (mivel a reggeli szex a legjobb a szex). Zebu erre pláne nem számított, de örült neki.
Mi volt még ma?
Elolvastam Baricco könyvét, egész jó volt, de nem olyan, ami után napokat kellene várni a következő könyvvel, szóval most választanom kellene a polcról Krusovszky Dénes, Kőhalmi Zoltán és Kaffka Margit közül. (Ja, és persze ott van még Az ötös számú vágóhíd is, meg a másodjára elkezdett és másodjára félbehagyott Igazolt hiányzás.)
Vagy ugye lehetne írni is...
Mi volt még mostanában?
Karácsonyra minden ajándékot beszereztünk - nem, becsomagolva még nincsenek, annyira menő nem vagyok. Még lehet átnézem a papír-írószer dobozom, és ha találok szép papírt, gyártok pár névre szóló ajándékkísérőt, sznob vers- és bibliai idézetest a családomnak és cuki ateistásat Zebu családjának.
Már megterveztük, hová fog kerülni a karácsonyfa, mert mi olyan konzervatívok vagyunk, hogy a mai divattal ellentétben nem díszítjük előre a fát. Nekem fura ez a szokás. Mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja, felőlem már májusban is feldíszíthetik, és persze, nem kell értelmetlenül ragaszkodni szokásokhoz, de nekem akkor is olyan furcsa, mint az előre megkapott ajándékok is ("most pár hétig legyen a dobozban? Addig is tudom használni"). Én szeretem a hagyományokat, szeretem az ünnepet aznap megtartani, a forgatókönyv része szenteste (vagy ahogy Zebu mindig pontosítja: a szent délelőtt) feldíszíteni a karácsonyfát otthon, aztán anyuéknál (már tényleg este).
A forgatókönyvünk része az is, hogy a karácsonyi menüre valami olyat készítünk,amit nem szoktunk, így borítékolva van, hogy borzalmas lesz, de ez is már hagyomány, szóval idén nyúl lesz. (Azért is ez a könnyelműség, mert mind anyósom, mind anyum jól főznek, tehát tudjuk, hogy nem fogunk éhen halni.)
A szilveszterre délutáni matiné a terv, Pierréknél, mikor kérdeztem tőlük, hogy ők vagy mi gondoskodjunk-e a kaszinótojásról, értetlenkedtek, pedig ez pont egy olyan hagyomány, amihez igazán érdemes ragaszkodni! Nincs is jobb annál, mint bezabálni kaszinótojásból és fasírtból este, majd az új év reggelén is ezzel indítani a napot (vagy szexel, mert ugyebár a reggeli szex a legjobb szex...).
Ha már Pierrék, örökbefogadási-híradó: újabb és újabb kitöltendő papírokkal bombázta őket az ügyintéző, kissé már a kabaré határát súrolta a dolog. Közben ugye volt egy szavazás is... Kizárt, hogy idén megkapják a határozatot. Úgy érzem, kissé elengedték a (legális) örökbefogadást. Az eset körüli tiltakozási hullámot viszont eltúlzottan optimistán ítélik meg, mintha bármi változna attól, hogy pár celeb három pálcikafigurát rajzol a tenyerére. Ennek a támogató mozgalomnak egy reális hatását látom: hogy azért az nyilvánvalóvá válik, hogy a melegeket (meg persze az egész Q-csoportot), mint társadalmi jelenséget nem kellene ennyire bénán (meg amúgy sehogyan se) ellenségként beállítani, merthogy nem azok, plusz kábé mindenkinek van a családjában és/vagy a baráti körében érintett. A jobboldaliaknak is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése