2020. november 3., kedd

Nomen est omen

Tudom, hogy a Győző álnév, korábban is sejtettem. Így hát felvetődik bennem, hogy mikor nevet kellett választanom egy kulcsfontosságú mellékszereplőnek (aki, ahogyan folyamatosan formálom a cselekményt, egyre kevésbé mellék...), akkor

A) működött a tudatalattim és előhívott egy elnyomott/elfelejtett információt

vagy

B) sikerült ennyire beletenyerelnem a névválasztásba? (Ugye mind jól ismerjük az alaptételt, hogy nincsenek véletlenek...)

-.-.-

A névadással amúgy is mindig bajban vagyok, mert oké, hogy az én fejemben öt éve XY néven él egy szereplőm, megszoktam, hogy magamban így hívom, de attól még másoknak az hangozhat idegenül, bugyután stb. Olyan is van, akinek azért változtattam a nevén, mert van a környezetemben olyan nevű ember, az meg milyen már, hogy a főgonosz a férjem nevén fut? (Nincs Zebulon nevű szereplőm és nincs főgonoszom, de a lényeg érthető.) 

Mondjuk nem tudom, miért zavarnak ezek a dolgok, más úgysem fogja olvasni.

Mindegy, engem ez most zavar, így szépen végigjavítgattam az egész szöveget, még úgyis nagyon sovány. (110 oldal, de sosem fogok végezni vele, és a mennyiség amúgy is csak egy dolog. Mikor fogok még belekezdeni a minőségi munkába? Ezek még csak vázlatok, beszélgetés-foszlányok, cselekmény-darabkák... Zebu állandóan faggat, hogy mikor küldhetjük a nyomdába. Egyem meg, sosem tudom, hogy viccel-e, vagy tényleg nem tudja, hogy a fióknak önmagamnak írom?)

Máté neve továbbra is marad, dacból nem változtatom meg, amúgy is egy balett-táncosról van szó, semmi egyezés nincs, igen, persze, a gyerekei iránti rajongás az egyezés, de a többi nem. (Ennek ellenére mióta megtudtam, hogy hazudott nekem egy dologról, azóta szadista módon szegény kis táncosomat büntetem.) 

 PS: Boldog névnapot minden "igazi" Győzőnek!  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése