homályosan emlékeztem a cselekményre, meg hogy mennyire szerettem, és hogy de jó lenne újraolvasni felnőtt fejjel, de sajnos könyvtárból vettem ki, se a szerzőre, se a pontos címre nem emlékeztem. Erre rögtön másnap leemeltem anyumék könyvespolcáról. (Márai vallomásait nem fejeztem még be, de mivel az nem egy izgalmas, cselekményes regény, hanem random sztorizgatások, így elég lassan haladok, félretettem kicsit.) Úgyhogy most ezt olvasom:
Cselekményleírás molyról - kommentár nélkül:
A tizenhét éves Kristóf biciklijén egy teherautó elé hajt, amely halálra gázolja. Baleset? Öngyilkosság? Martin, Kristóf barátja, rajongója, árnyéka szemtanúja azt próbálja kideríteni, hogy miért nem akart Kristóf élni. Visszapergeti a barátjával együtt töltött másfél év minden apró mozzanatát, s úgy állítja elénk Kristófot, ahogyan ő látta. Felidézi fölényes viselkedését, elutasító magatartását, autonóm erkölcsi ítéleteit: szüleihez, osztálytársaihoz, tanáraihoz való viszonyát.
Így tartalom alapján elég megrázó könyv lehet. De elolvasnám.
VálaszTörlésRövid kis regény, pár óra alatt el lehet olvasni. Ha könyvtárban keresnéd, biztosan az ifjúsági irodalmak között van.
VálaszTörlésés milyen volt felnőtt fejjel újraolvasni? nekem volt már könyv, ami csalódás volt (sokkal többet emlékeztem bele, mint ami volt), és olyan is, ami épp ellenkezőleg, rengeteg újat hozott.
VálaszTörlésTök ciki, de még mindig a felénél járok, pedig tényleg vékony kis könyvecske.
TörlésMinden esetre eddig tetszik. Nem a szépirodalom csúcsa, de nem is akar az lenni. Hogy lesz-e katarzis a végén, majd kiderül pár napon belül. :)