Így jár az a szülő, aki nem ragaszkodik a gendernormatív öltöztetéshez.
Mondjuk fehér alapon kék oroszlánok miért ne díszíthetnék egy lányka tipegőjét?
L-nek egyébként sem áll jól a pink, meg a piros. Halványbarack még elmegy, de az ő színe a fehér, abban a legcukibb. Meg majd a sárga: már látom magam előtt halványcitrom ruhácskában. {Álmodozó üzemmód}
Ám mivel kaptunk három felől is egy rakat ruhát, így elsősorban azokból gazdálkodunk. És ha abból is kifogyunk, mert a méretben passzoló bodyval Dunát lehet rekeszteni, de a tipegő pont kevés, és venni kell, és az apja elszalad a boltba, és mustár alapon dínósat vesz, akkor L-nek olyanja lesz. Nem mellesleg: baromi vagány a dinoszauruszos ruhájában. Ha meg a másodunokatesóktól fiús ruhákat örökölt, így járt.
Az is igaz, hogy ma meg pont tetőtől talpig rózsaszínben volt. Az apja válogatta össze ezeket a ruhadarabokat is, mert a fürdetést mindig Zebulon készíti be, míg én szoptatok, így a tiszta body-zokni-tipegő kombináció az ő ízlését tükrözi.
Szóval ellensúlyozzuk időnként >kifejezetten< csajos napokkal a kevésbé csajosakat.
Bár, van egy olyan sejtésem, hogy L. ezt mind magasról le…
No, ennyit a divatról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése