Jövünk fel a lifttel sétából, beszáll egyik kedvenc szomszéd. Örvendezik, h végre pocakon kívül is látja már L-t, majd:
- A takaró alapján kisfiú.
- Kislány. A takaró az csak egy csel!
Mondjuk legalább röhögött (nem véletlenül az egyik kedvenc).
Felső szomszéd is látta ma, ő emlékezett, hogy kislány, teljesen odáig volt, hogy milyen szép. (Tényleg az.) Állítja, hogy nem hallja sírni. Nagyon udvarias szomszédaink vannak. Feltette a szokásos viccesen indiszkrét kérdéseket is (jó baba-e, van-e tejem stb.), mondjuk ezekkel úgy vagyok, hogy ha valaki ezeken kiborul*, akkor ne álljon szoba senkivel.
* a napokban olvastam egy cikkel erről, h miket ne kérdezz egy kismamától/ kisgyerekestől. Kissé hópihés lelkű ember írhatta, mondom én, az introvertált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése