viszont a bélflórája gyenge, arra kapott cseppet. Jó lenne, ha ez végre beválna. Zebulon egyre nehezebben viseli a stresszt, mentálisan kicsit le van robbanva, s ez kihat fizikailag is (fejfájás, étvágytalanság stb.). Kicsit aggódók miatta. Sejtettem, hogy egy ekkora változàst nehezen fog tudni kezelni, - atya ég, de jó, hogy anno javasoltam neki, hogy ne most tegye le a gyógyszert! - de kicsit rosszabbul viseli ezt a “gyerekünk lett, akinek rettenetes hasgörcsei vannak és vigasztalhatatlanul üvölt, mi meg nem tudunk rajta segíteni” szituációt. Persze tartja magát, amennyire csak bírja, rengeteget tehermentesít, és nyilván imádja L-t.
Például ma reggel büfiztetésnél az általam korábban gondosan kinyomtatott fekete-fehér kontrasztos képet nézegették, mikor L. elkezdett sírni, mire Zebulon nyugodt hangon megnyugtatta: “Igen, tudom, ez ilyen béna absztrakt kép, nincs semmi baj, apa nyomtat majd neked rendes mátrixot.”
Most is alszanak (L. Zebu mellkasán), szóval imádás-rajongás van, csak nehéz. No, én is szundizok gyorsan egyet a következő étkezésig…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése