Gének

Még talán nem meséltem itt azt a sztorit, mikor nőveremmel kerti sütögetésre igyekezvén bementünk egy kisboltba, ahova amúgy sosem járunk. Álltunk a kasszánál a gondosan kiválasztott vörösborral, kezemben jókislányosan előkészítve figyelt a húszezres. Utálok nagy címlettel fizetni, mert mindig mindenki húzza rá a száját, de hát törvényes fizetőeszköz, meg mit csináljak, ha ezt dobta a gép, mármint az ATM. Fizetéskor nyújtottam is határozottan, mire az eladó kérte a személyit. Az én reakcióm meg persze zsigerből az volt, hogy ugyan mióta kell személyi ahhoz, hogy húszassal fizessek? Ez valami új szabály?

Aztán leesett. Alkohol. Néztem a pénztárosra, hogy de hát könyörgöm, 32 éves vagyok. Közben a gyűlt a sor mögöttünk. 

A szabály az szabály! Látszott, hogy az eladó a nővéremből még ki is nézte, hogy elmúlt 18 (akkor volt 40…), de - magyarázta - mivel én fizetek, ezért nekem is nagykorúnak kell lennem. Mondom újra, hogy de 32 éves vagyok. Na, azt bárki mondhatja!

Éreztem, hogy itt bizonyíték kell, nem ígéret. Szélsebesen kerestem a személyim, mert már tényleg komoly nézőközönség alakult ki a sorban, közben az eladó mondta, hogy ne haragudjak, de bemondásra nem hiheti el. Miközben nevetgélve megmutattam az okmányom - az eladó is elnézést kért és végre csengett a kassza - hallottam, hogy mögöttem valaki elképedve megkérdezte: “Mit mondott, hány éves?”, míg egy másik vásárló nyakát nyújtogatva próbált szemügyre venni. [facepalm] Mondjuk ekkor már az eladó is röhögött.

Ez csak azért jutott eszembe, mert ugye újra van vásárlási sáv, a 65 év alattiak ki vannak tiltva bizonyos időszakban a gyógyszertárakból, élelmiszerboltokból. Na! Apumnak is személyivel kellett bizonyítania, hogy teljesen jogosan szeretne boltba menni a védett sávban.

73 éves.

Tegyük hozzá, anyumnak közel a hetvenhez olyan babaarca van, hogy elmehetne ránctalanítót reklámozni. Csak ugye nem használ ránctalanító krémet… Ja, másik: negyvenes nővéremre bokatörésnél az ápolónő úgy hivatkozott, hogy „a fiatal lány”…

Na, szóval volt honnan örökölni. 

Néha bosszantó (pl. mikor arról érdeklődtek, miért mentem ilyen fiatalon férjez. Aucs.). 

Néha fergeteges (pl. mikor ajtónyitáskor a házaló ügynök engem meglátva bizonytalanul egyik lábáról a másikra állt és megkérdezte, a szüleim itthon vannak-e. True story!)