érzem magam, bár nagyon régen olvastam, de valami olyasmi rémlik, hogy "észak" és "dél" között vívódott, aminek számos szimbolikus vetülete van, most nem műelemzést akarok írni, csak arra utalni, hogy én se tudom soha, hogy ha ránk szakadna a nemzeti bank, vagy a lottó ötös, akkor hová mennék nyaralni. (Jó, a lottó ötössel sokfelé, bárhová)
Mert imádom a déli országokat, elsősorban Olaszországot, ott többször jártam, de vágyom Horvátországba, Spanyolországba, Portugáliába.
És ugyanúgy imádom az északibb területeket, Dániát, Hollandiát, Németországot. Vissza szeretnék menni Passauba, amibe totálisan beleszerettem, vagy ide, amiről ez az egész eszembe jutott.
És hogy miért aktuális ez az egész? Nemcsak a cikk miatt, amit belinkeltem, hanem azért is, mert már Zebulonnal nézegetünk gyűrűt, azaz egyre reálisabbá válik az esküvősdi. Még persze nincs időpont, ruha, semmi, de mivel ki esküvő lesz (csak szülők, testvérek, nuku lagzi, csak egy csendes vacsora, vőfély felkérése kizárt), ezért meg fogjuk tudni hamar szervezni.
És persze beszéltünk már a nászútról, Zebulon kicsit presztízskérdést csinál belőle, mert minden kollégája valamilyen szigetre ment nászútra, és nehogy mi meg valami gagyi helyre menjünk, de én nem vágyok szigetre menni. Az okés, hogy egy déli ország (lásd fent), de nem kell semmi egzotikus tengerpart. Németországgal (Ausztriával, Svájccal, Hollandiával) meg elsősorban az a baj, hogy rettenetesen drágák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése