Young Royals, baby,

ahogyan az egyik színész összefoglalta egy interjúban. Én meg most néhány kis benyomás-véleményt próbálok itt csokorba szedni. 

Szokásos módon SPOILERekkel nem törődöm. 

Nagyon röviden a sztori az,  hogy adott a svéd királynő kisebbik fia (Wille), aki egy buliban nem jól viseli, hogy kötekednek vele, és visszaüt. Az eset persze telefonkamerák kereszttüzében történik, országos botrány. Királynő büntiből bentlakásos suliba küldi kisfiát, ahol amúgy Európa krémje tanul, s Wille bátyja, a koronaherceg (Erik) is ott érettségizett nemrégiben. A suliban frusztrált főszereplőnket már várja távoli rokona, és a svéd korona jó barátja, a minden-lében kanál August, valamint az óvoda óta Wille-ért rajongó Felice (erről a csajsziról még lesz szó), és persze az összes elit kölök. De mivel ez Svédország, így van pár szociális alapon megpályázható hely a suliban, amit elnyerve, ha jól értem nem teljes tandíjat kell fizetni (ha kell egyáltalán), így a suliba jár egy “munkáscsaládból” származó testvérpár, Sara és Simon. 

Lehet tippelni, kibe szeret bele főszereplőnk az első évad első részének első tíz percében. 

A képen balról jobbra: August, Felice, Wilhelm (aka Wille), Sara, Simon (ejts: Szimóóón).  

forrás

 

Ha a Heart Stoppernél (továbbiakban HS) dicsértem a castingot, akkor ez a Young Royals esetében triplán igaz. Annyira jó színészeket (márpedig majdnem hogy gyerekszínészeket) sikerült leakasztani, és annyira passzolnak a karakterükhöz, hogy hihetetlen így utólag interjúkban hallgatni, hogy ki melyik szerepre jelentkezett. Az Augustot alakító srác például annyira jó: imádtam haragudni rá, miközben nem lehet utálni tejesen. (Vagyis… őt is elérte a Ben Hope-effektus, erről is írok még.) No, ő Simon szerepére jelentkezett eredetileg.

Nagyon sokan dicsérik azért ezt a sorozatot, mert a színészek valóban fiatalok, pattanásos kamaszok. A főszereplőt alakító srác (Edvin Ryding) bőre se hibátlan, a fogsora se, és az első évadban szerintem borzalmasan béna a haja is. De így emberi. 

Vagy ott van Felice (Nikita Uggla), aki a suli jócsajának van kikiáltva, például August kijelenti, hogy feleségül akarja venni, hiszen a lány maga az elegancia (össze is jönnek). De mi ebben a pláne? Hogy nem a megszokott sablont kapjuk, hanem őt:

IMDb link, mert lusta vagyok képet keresni.

Mint látható, a vágy tárgya egy fekete lány, kicsit túlsúlyos, szintén pattanásos, akiről hamar kiderül, hogy nagyon szerethető személyiség. Szerintem ez egy jó húzás volt, és nálam nem verte ki a woke-biztosítékot. 

Persze ha valaki látta a pár éve Norvégiában futó Skam című sorozatot, ahol dettó ez volt, az nem lepődik meg azon, hogy valódi fiatalok játszanak (jól!) középiskolásokat. De itt is telitalálat mindenki, pedig Omar Rudbergnek (aki Simont játssza), ez volt az első szöveges szerepe. Azért írom így, mert amúgy ő a legnagyobb svéd sztár a gárdában, mivel énekelni és táncolni hamarabb tudott, mint írni-olvasni, s egy felkapott svéd fiúbanda tagja volt évekig, illetve jelenleg szólókarrierjét építi. A főszereplő Edvin Ryding zseniális. Fantasztikusan tud átadni érzelmeket visszafogott arcjátékkal. Mint írtam, nagyon bírtam August szerepében Malte Gardingert is, annyira tenyérbemászóan tud mosolyogni, a hideg ráz tőle, meg persze utálni is nagyon lehet, hiszen egy óriási hibát követ el impulzív dühében (hozzáteszem: teljesen karakteridegen módon, hiszen tisztában kell lennie vele, hogy ezzel az egész királyi családnak árt), közben meg a szívem szakad meg érte, mikor pár jelenetben látjuk, mennyire vágyik a figyelemre, megbecsülésre, közben magányos és annyira szeretetéhes, hogy az első rá igazán figyelő lányba halálosan beleszeret. És mindezt Malte nagyon szépen játszotta el.

Szintén nagyon pozitívum, hogy mennyire érzékeny módon, de nem szájbarágósan ábrázoltak többféle mentális betegséget  (ezt a magas színvonalat amúgy a HS és a Skam  szintén hozta). Van itt minden fincsiség: szorongás (Wille, August), ADHD (Sara), étkezési és testképzavar (August), szerfüggőség (Simon es Sara apja, August). Plusz még sok "szépséges" probléma: megfelelési kényszerből fakadó stressz (Felice, Wille, August), elhanyagolás (August), magány (Wille, August), autizmus (Sara). 

Mindig örülök a szülők megjelenésének egy ifjúsági sorozatban, még akkor is, ha igazán pozitív gyerek-szülő reláció egyedül a Simon/Sara és az anyjuk kapcsolata. Viszont érdekes volt Simon és az apja esete. Oké, gyógyszert lenyúlni ment oda Simon, de az is látszik, hogy ő az, aki leginkább hajlandó megbocsájtani az apjának a függősége miatt (Sara teljesen elzárkózik). A sorozat intimitás-koordinátora (ilyen foglalkozás is van, beszartok) szerint például az egyik legszebb intim pillanat pont Simon és az apja között történik, utóbbi próbál hegeszteni valamit a tönkrement kapcsolatukon. Érdekes az is, hogyan próbál a királynő néha anya is lenni, nem csak intézmény (nos, nem túl sikeres benne). 

Mára szerencsére egyre gyakoribb, hogy nem maga a melegség van egy melegsorozat probléma-központjában. Ez itt is így van, Simon eleve nyíltan meleg (és senki se basztatja érte a suliban!), és Wille se akad fent különösen azon, hogy egy fiúba szeretett bele (kábé fél perc alatt). Jó-jó, azért nyilván van konfliktus abból, ha a svéd korona várományosa nem tud a hagyományos úton örököst nemzeni, és lesz még egy záróévad, szóval bármi megtörténhet. De itt a konfliktus forrása a társadalmi szerep, amit Wille-nek be kell töltenie, s nem az önelfogadás, vagy a társak általi szekálás vagy az elérhetetlen, heteró(nak tartott) srác.

Negatívat is írjak: falra mászok "a hetero lány szerelmes a meleg fiúba" történetszálaktól. Nem azért, mert ne létezne ilyen (20 éves kori önmagam halkan a sarokban sír), hanem ahogyan ábrázolják. Egyik részben Felice még Wille-re masztizik, pár résszel később (pár hét, max pár hónap telik el), meg már olyan jó barátok, hogy Wille neki sírja el a szerelmi bánatát, Felice meg a legnagyobb supportere a Simon-Wille fandomnak. Hiteles.  

Képi világ semmi extra, ezt ellensúlyozza a zene, az király. Mármint a filmzene is jó, a kiválasztott kísérőzenék is menők. És persze, ha már van a csapatban egy énekes (Omar Rudberg a szerepe szerint is az iskolai kórus szólistája), nyilván kihasználják. És milyen jól teszik! Próbáltam hivatalos Netfixes videót keresni, mert úgy rémlett, feltöltötték, de sajnos nem, pedig ez tényleg az első évad első rész eleje. Kontextus: Wille első napja, köszönti az iskola. 

És ennek egy nagyon szép testvér-jelenete a második évadból, avagy hogyan vallj szerelmet az iskolád himnuszán keresztül (sajnos szintén nem hivatalos videó):

Jó, kifanlánykodtam magam, megyek zuhanyni, mert bár Lujza nem lázas péntek óta, de még készenlétben vagyok. Ha még eszembe jut valami, úgyis szerkesztem.