"A kanadai tinédzser, Amanda Todd október 10-én lett öngyilkos, egy hónappal azután, hogy segítséget kért egy videóban, mivel egy férfi meztelen fotókat tett közzé a lányról a Facebookon, majd folyamatosan zaklatta őt. A férfit állítólag megtalálta az Anonymous névű hackercsoport, és most többen is az állítólagos zaklató fejét követelik."

Teljes cikk

Az, hogy ilyen tragédia megtörténhet, borzasztó, pláne, miután segítséget kért a kislány. A férfit, aki zaklatta, felelősségre kell vonni, ekkora bűnért súlyos büntetés jár, ez nem kérdés. (Halkan jegyzem meg, hogy a halálát követelni azért túlzásnak tartom.)

Az üggyel kapcsolatban két megjegyzés:
1) Ha az a férfi, akit az Anonymus csapat megvádolt ártatlan, akkor ezzel ők is ugyanazt a bűnt követték el, mint az igazi zaklató a kislánnyal, azaz kitették a köz gyűlöletének, megalázó helyzetekbe kerülhet stb. Vili, hogyha bűnös, akkor megérdemel néhány megjegyzést, bár én akkor is azon az elven vagyok, hogy a törvény előtt kell felelősségre vonni.

2) Mindenki a zaklató fejét követeli, meg a tanárokat is hibáztatják, hogy nem segítettek.
2a) És a szülők hol vannak? És a kislány barátai hol vannak?
2b) Nem inkább azon kellene elgondolkodni (és ez a bejegyzésem fő mondanivalója), hogy az utólagos baromságok helyett megelőzni kellene?

Fellépnek a zaklatások ellen? Oké, ez alapvetően jó. De helló! Nem azt kellene megakadályozni, hogy a tizenpár éves kislányok levetkőzzenek idegeneknek?! (Webkamon keresztül se!) Nem azt kellene megakadályozni, hogy a tizenpár éves lányok felnőttek bulijába járjanak?! Nem azt kellene megakadályozni, hogy úgy érezzék ezek a lányok, hogy csak miniszoknyában, agyon sminkelve, mindenüket megmutatva lehetnek menők?! Nem a társadalmi értékrend van valahol nagyon elcseszve?

Mert van olyan eset is, mikor egy kislányt meg a társai azért cikiznek, mert nem menő (nem bulizik, nem dohányzik, nem sminkeli pandára magát stb.)

Hol volt annak a kislánynak (Amanda Toddnak) az önbizalma, az önbecsülése, mikor levetkőzött egy idegennek? Miért nem tudott nemet mondani? Nemcsak az öngyilkossága előtti napokban kellett volna mellette lenni, hanem akkor is. És nemcsak mellette kellett volna lenni ( a szülőknek, a barátoknak, a tanároknak), hanem egy olyan társadalomban kellett volna élnie, ahol ez az egész nem fordulhat elő.

2012-ben még mindig ott tartunk, hogy a digitális bennszülöttek generációja nincs tisztában azzal, hogy amit a neten csinál, az ott marad, vissza lehet vele élni, villámsebesen elterjed. 2012-ben ott tartunk, hogy a digitális bennszülöttek generációja nincs tisztában azzal, hogy egy-egy névtelen-arctalan megjegyzéssel mennyire tönkre tudják tenni egy társuk életét, mekkora károkat okoznak.

Múltkorában nézegettünk egy diasort unokaöcsémmel, tudjátok, a szokásos giccses képek giccses idézetekkel, giccses aláfestőzenével, egy részük megható volt, egy részük vicces. Jött egy kép egy éhező afrikai kisgyerekről, unokaöcsém (8 éves) nem is tudta értelmezni a szituációt, mosolyogva nézett ránk, mi meg elmagyaráztuk neki, hogy ez sajnos nem vicc, vannak ilyen gyerekek, akik éheznek, éhen-szomjan halnak, nincs tető a fejük fölött, és mi milyen szerencsések vagyunk stb.

Kell a gyerekek mellé valaki, aki értelmezi nekik a dolgokat, aki értékrendet mutat. És bár úgy gondolom, hogy a sokszínűség fontos, és egymás mellett élhetnek különböző értékrendek, azért szükséges valamilyen társadalmi konszenzus is a szülői/tanári "felügyelet" mellett aról, hogy mi a jót, mi a rossz, hol vannak a határok, hogyan kell nemet mondani. És szerintem ebbe a társadalmi konszenzusba nem fér bele az, hogy úton útfélen azt sulykoljuk bele a kislányokba-nőkbe, hogy vetkőzz-sminkelj-fogyj! A fiúkba-férfiakba pedig, hogy egy igazi vagány nő nádszál vékony, de persze ezzel együtt hatalmas mellű, agyonretusált fejű, lenge ruhás, neked meg sok pénzt kell keresned, hogy mindezt fizesd.

Zebulonnak szokott lenni "ki ez a nő?" érzése velem kapcsolatban, ez amúgy általában nem jelent jót. Minden esetre volt ma nekem is egy kicsit "ki ez a nő?!" érzésem, mikor a hiper-szuper képeimet nézegettem a fotós facebook oldalán.

A fotózáson az egyik kedvenc pillanatom az volt, mikor egy borzasztóan kitekert pózba állított be a fotóslány, majd először közölte, hogy "csak természetesen" aztán, mikor a képébe (optikájába) röhögtem, mondta, hogy "jó, most vágj komoly, szigorú tanárnénis fejet". :)

Szerelmem Zebulon. Igaz ránk a bogyó törvény. Nincs időm bevezetőket és magyarázatokat írni, úgyhogy belecsapok a közepébe. In medias res. Mivel a nevem Médea, azért in medeas res. (És mert az inmediasres már foglalt volt)